Urunk bemutatása 2022, Gyertyaszentelő
A mai nap a fény ünnepe. A megszentelt gyertyák fényében először talán arra gondolunk, hogy milyen sok félelmünk és gondunk van! De jó szívvel bízzuk ezeket Istenre, és kérjük, hogy ragyogja be szívünket Krisztus világossága!
Az agg Simeon példáját állította elénk a mai evangélium. Ha készek vagyunk arra, hogy nemcsak a karjainkba vegyük Jézust, hanem be is fogadjuk Őt, - vagyis Istennek átadjuk életünket -, akkor bennünk is felgyullad az ő isteni tüze. Mindig velünk és bennünk lesz az Isten.
Az evangéliumi elbeszélésben, amit az imént hallottunk, kulcsfontossága van a látás szónak. Simeon ígéretet kapott, hogy „nem lát halált” egészen addig a napig, amíg nem „látja a Fölkentet.” Amikor pedig karjába vehette a gyermek Jézust, hálát ad Istennek, mert „látták szemei a Szabadítót.”
Mindannyiunk szívében ott él az Isten-látás vágya. Mária, aki egykor karjában vitte gyermekét a templomba, hogy bemutassa Istennek, ma nekünk hozza el Jézust, felénk tartja, hogy láthassuk a Megváltót. Mária Jézust nyújtja a gyermekeknek, a fiataloknak, a felnőtteknek és az időseknek. Nem kell félve eltakarnunk az arcunkat! Nem kell rettegnünk attól, hogy mi történik, ha találkozunk Istennel! Hiszen nem ítélkezni jön, hanem hogy szabadulást hozzon nekünk. Ő a mi Megváltónk, ő a mi világosságunk!
Találkozni akarunk Urunkkal, Jézussal.
Istenünk szolgálata túláradó öröm forrása. Mit tegyünk, hogy magunk is mindjobban megtapasztaljuk az Úr jelenlétét az életünkben? Mária és József magától értetődően engedelmeskedtek az Úr törvénye előírásainak. Ez az engedelmes lelkület tehát a legelső lépés, amit meg kell tennünk az Istennel való találkozás érdekében. Ne gátoljon minket kishitű emberi okoskodásunk, amikor Isten – akár az Egyházon, akár saját lelkiismeretünkön keresztül – olyan dolgokat kér tőlünk, melyeket nehezünkre esik teljesíteni vagy nem értünk. Ha nem tudjuk a miérteket, legyünk akkor is engedelmesek Istennek!
A második fontos lépés, hogy ne emberi erővel akarjunk Istennek szolgálni, mert ez csakis a Szentlélek segítségével fog sikerülni. Amint az agg Simeont is Ő vezette a templomba. Azért hallotta meg a Szentlélek hangját, mert Istent egész életében fontosabbnak tartotta önmagánál. Ez teszi a szívet nyitottá a Szentlélek felismerésére. Hasonlóképpen élt Anna prófétanő is, aki „böjtölve és imádkozva szolgálta Istent éjjel és nappal”. Imádságos, Istennek szentelt életének nem maradt el a gyümölcse sem: amikor megpillantotta a gyermek Jézust, túláradó mennyei öröm járta át, amely Isten fenséges dicsőítésére indította őt. Az Istent szolgáló élet gyümölcse ez a minden földi örömöt messze túlszárnyaló lelki boldogság, melyet nem csak Anna prófétanő, de minden Őt szolgáló gyermeke megtapasztalhat.
Az Ószövetségi ember nem is mert volna találkozni az Úrral. Befödte a fejét, nem mert föltekinteni. Sőt még Mózestől is félt, mert ragyogott az arca, amikor lejött a Sinai hegyről a tízparancsolat két kőtáblájával. Mi pedig hittel várjuk a vele való találkozást, a szentmisében minden Úrfelmutatáskor bizalommal tekintünk rá a Szentostyában.
Mert hisszük, hogy az Úr eljövetele, a vele való találkozás nemhogy rettenetes és félelmetes, de még csak nem is látványos és feltűnő. A jeruzsálemi templomban a veled való találkozásnak egykoron csak Mária és József és Izrael két igaz embere volt a tanúja.
A Szentlélekben való rejtett találkozás ünnepe ez a nap, melyen Isten végtelen gyöngédsége, szelídsége és tapintata nyilvánul meg a bűnös emberiség iránt. Az Úr Jézus mindenben sorsközösséget vállal velünk, bűnös és szenvedő emberekkel. Érte is bemutatják az áldozatot, akit pedig nem kell kiváltani, hiszen mindenestül Istené, kezdettől fogva és örökké, mindenki másnál végtelenül jobban.
Urunk, Istenünk! Nagy bizalommal kérünk a mai szép ünnepen: adj készséges szívet, hogy befogadhassunk mindent, ami szép, jó és igaz. Adj világos látást, hogy elutasíthassunk mindent, ami hamis, ami bűnös, ami rossz. Teremts bennünk tiszta szívet, Istenünk, hogy jó gazdái lehessünk ennek a világnak. Ne szennyezzenek be minket gonosz indulatok, gyűlölet, harag, viszálykodás. Jöjj el hozzánk, emberré lett Istenünk, lépj be szívünk hajlékába! Úgy szeretnénk, ha tiszta és fényes szentélyben fogadhatnánk érkezésedet, de minden erőfeszítésünk kevés ahhoz, hogy méltóképpen felkészüljünk fogadásodra. A Te látogatásod teszi tisztává és árasztja el fénnyel lelkünket. Add kegyelmedet, hogy mi is fény legyünk, és a Te világosságodat árasszuk környezetünkre. Ámen!