Plébániatörténet Gőcze Ivántól

Gőzce Iván:

Az Újpesti Egek Királynéja Főplébánia története

A szerzőről:

Gőcze Iván 1968. március 30-án született Baján. Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol 1997-ben szerzett diplomát történelem-kommunikáció szakon.
Jelen tanulmány "A Katolikus Budapest" II. kötetében (Budapest 2013) jelent meg a Szent István Társulat gondozásában.

 

Az a terület, amelyen Újpest fekszik, Káposztásmegyer néven a fóti Károlyi-uradalom tartozéka volt. A település kialakulásában nagy szerepet játszott a Pest és Vác közti kereskedelmi út, amelyből a mai Árpád út őse vezetett Palotára. A terület Duna menti része legelőül szolgált, a magasabban fekvő helyeken pedig szőlőskertek voltak.

Az újpesti római katolikus egyházközség története az 1830-as évekre nyúlik vissza. Ekkor Mildenberger Márton,[1] a káposztásmegyeri szőlők legelső hegymestere azt javasolta, hogy a mai Baross utcában építsenek kápolnát. Gozsdu Emánuellel, a szőlősgazdák jegyzőjével gróf Károlyi Istvánhoz, a terület földesurához fordultak, aki 3000 téglát utalt ki az építkezéshez. Az új kápolnát 1833-ban Holló Mihály dunakeszi plébános szentelte fel a hagyományok szerint Szent István király tiszteletére.[2] Az építmény nagyon kis méretű volt, csak a miséző lelkész fért el benne. Ezért Mildenberger Márton az 1830-as évek végén gyűjtést rendezett, s maga is tekintélyes összeggel járult hozzá, hogy nagyobb kápolnát építsenek. Az új templom, amely a pesti határ melletti temetőben állt, 1840-ben készült el, s Panek Lőrinc későbbi bíró anyagi támogatásával díszítették fel, illetve rendezték be a hívek.[3]         

1845-ig az újpesti római katolikus egyházközség a dunakeszi plébánia fiókegyházaként működött, majd miután 1845-ben gróf Károlyi István Fóton önálló plébániát létesített,[4] s a püspök ehhez csatolta Rákospalotát és Újpestet is, az újpesti katolikus közösséget a fóti egyházközséghez csatolták.[5]

Szépp Mihály dunakeszi plébános jelentéseiben Káposztásmegyeri Újgyarmatnak vagy Újpestnek nevezi, a sematizmusban 1846-tól Újpest mint Nova Colonia szerepel.

1868-ban gróf Károlyi István a majdani templom és paplak részére a ma is az egyházközség birtokában lévő területeket adományozta az újpestieknek.

A hivők számának emelkedése miatt Somhegyi József dunakeszi plébános javaslattal fordult a váci püspökhöz, hogy Újpesten önálló lelkészi állást létesítsenek. A püspök 1869-ben Villássy István[6] kosdi káplánt helyezte Újpestre. A káplán ellátásához a fóti plébános havi 35, a kegyúr, gróf Károlyi évi 200, a püspök évi 100 forintot biztosított.

Még ugyanebben az évben küldöttség járult a váci püspök elé azt kérve, hogy Újpesten önálló lelkészség jöhessen létre. A püspök 1870. február 26-án kelt leiratában leválasztotta az újpesti egyházközséget a fóti plébániáról, és önálló plébániai joghatósággal bíró lelkészséggé emelte,  az egyházközség által választott 16 tagú tanácsot[7] jóváhagyta, Illek Vincét[8] pedig plébánosi jogokkal kinevezte önálló lelkésznek

Az 1870-es években épül fel a katolikus plébánia is, a városban igen ritka romantikus stílusban. Az épület U alakban fogja körül az udvart. Az utcai fronton lévő helyiségeket tornácfolyosó választja el a fás-bokros udvartól. A plébánia északi részén helyezkedik el a mindenkori plébános lakása, a déli fronton található egy háromszobás és két kétszobás lakás a káplánoknak. A déli oldali folyosó végén helyezkedik el az irodahelyiség, valamint a nagy és a kis tanácsterem.

1871-ben Peitler Antal püspök[9] tartotta az első bérmálást, Rákospalotáról is iderendeltek 256 gyereket.

1873-ban Károlyi István és a püspök anyagi támogatásával felépült az új iskola,[10] amelyet 1873 májusában a lekész, a tanító, az egyházfi és a kántor birtokba is vett. Ennek egyik termében tartották az istentiszteleteket is.

A következő évben Károlyi István lemond főkegyúri jogáról, amely automatikusan a váci püspökre száll. Az újpesti hívek azonban szerették volna a kegyúri jogokat megszerezni,[11] ezért 1874. február 25-én szerződésben vállalták a kegyuraság gyakorlásával járó terheket. Ferenc József november 28-án kelt leiratában a kegyúri jogok gyakorlását a hívek által választott egyháztanácsra ruházta.

Annak érdekében, hogy a közel 8000 katolikus befogadására alkalmas templom épüljön, Illek Vince pénzügyminiszteri engedéllyel saját felelősségére sorsjátékot rendezett, amely 20000 Ft-ot eredményezett. Ez az összeg azonban nem volt elegendő, ezért a Károlyi által adományozott területre bazárt építettek, s az ennek a bérleti díjaiból befolyt összeget is a templomépítésre fordították.

1875. április 4-én a püspök kinevezi Illek Vincét Újpest első plébánosává. Még ugyanez év szeptemberében megkezdődik a templom építése. Károlyi István a tervek elkészítésével Ybl Miklóst bízta meg.[12]

Az első nagy lendület után a munka leáll, mivel a gróf és Peitler Antal váci püspök megvonta a megígért támogatást. Az építkezés csak 1880. február 25-én folytatódik. Közben, hogy az egyházközség anyagi terhein könnyítsenek, püspöki engedéllyel az 1876-os tanév végén az egyházi iskolákat átadják az államnak.[13]

1880. február 25-én gróf Károlyi Sándor (István fia) vállalta a templom felépítését azzal a feltétellel, hogy a tervezettnél kisebb lesz. Ezt a katolikus közösség elfogadta. Az egyháztanács 52000 Ft-os költségvetéssel Bachmann Károly építészre bízta az építkezés befejezését. Az új templomot 1881. november 25-én szentelték, és az Egek Királynéja titulust kapta.[14]

A templom tájolása nyugat-keleti, az oltár a keleti végében található. Illek Vince plébános 4000 koronát adományozott egy főoltár felállítására, amelyet 1886 karácsonyán szenteltek.[15]

A templom felépítésétől az istentiszteleteken a népénekek és a szentbeszéd egy része német nyelvű volt egészen 1896-ig. Ezt követően kéthetente felváltva tartottak olyan szentmiséket, illetve litániákat, ahol egyes részek német nyelven folytak. Az ezredév tiszteletére főhatósági jóváhagyással megszűnnek az ilyen szertartások, s csak az ún. kismise alatti énekek maradtak  német nyelvűeknek.[16]

A templom tornyok nélkül épült, a harangokat a templom előtti faállványzaton helyezték el. A torony terveit Kauser József, a párizsi École des Beaux Arts-on végzett budapesti építész készítette.[17] Később közadakozásból épült meg, költsége 20000 korona volt, a harang 9032 koronába került. Az egyházközség a Sulkó testvérek cégével szerződött. A nagyharang hangolása Fisz, a kisebb hangolása A, a még kisebbé D. Az egyik meglévő harang átöntendő. A harangok elnevezése: a nagyharang Szent Istvánról, a második harang Szűz Máriáról, Isten Anyjáról, a harmadik Szent Vincéről, a negyedik Borromei Szent Károlyról.[18] A négy harang a Károlyi család adományából készülhetett el, a toronyórákat pedig a budapesti ferences barátok ajándékozták az újpesti katolikus közösségnek.[19]

Mivel a templom a piactér közepén épült, s a piacosok zaja gyakran zavarta az istentiszteletet, 1889-ben gróf Károlyi Sándor 1600 négyszögöl nagyságú telket ajándékozott az egyházközségnek. A területet hamarosan rendezték, és a József főherceg által adományozott fákkal és cserjékkel parkosították.[20]

A templomon végzendő kisebb-nagyobb javításokat gróf Károlyi Sándor nagylelkűen elvégeztette. A boltozat nagy fesztávolsága miatt szükségessé vált annak megerősítése, mely célra a gróf 3000 koronát adományozott, 1885-ben pedig kifestette a templomot.

1880-ban az Angolkisasszonyok a Baross utcában 3,5 hold szőlőt vásároltak, s a rendfőnöknő Schreiber Janka magánvagyonából a használaton kívül helyezett kápolna közelében templomot építtettek. Erre vonatkozólag azt a kikötést tették, hogy ha az Angolkisasszonyok a területet bármikor eladnák, a templom az újpesti plébánia tulajdonába száll.

1886-ban a hívők számának növekedése és a lelkipásztori teendők megszaporodása miatt szükségessé vált egy második kápláni állás létrehozása. Erről az egyháztanács 1886. április 12-i határozatában döntött.[21]

A váci püspök 1886. augusztus 1-jei dátummal dr. Varázséji Béla[22] hitoktatót Újpestre helyezi.

A Katolikus Legényegyletet[23] Varázséji Béla alapította 1891-ben. Tíz év után gróf Károlyi Sándor az egylet céljaira átengedte a Csokonai u. 38. számú házat.[24] Az iparos ifjúság művelődésére létrehozott egylet működését csak az 1914-es év szakította meg, amikor egyszerre 200 fiatal vonult be katonának. A háború és a forradalmi időszak komolyan visszavetette az egyesület munkáját. A helyzet javulása után évente úgynevezett legénynapokat rendeztek, ahol a munkás ifjak előadásokat hallgatva bővíthették jogi, egészségügyi, vallásos ismereteiket. A művelődés[25] mellett a tagok szórakozását, pihenését szolgálja a turisztikai, illetve a sportszakosztály. Az egyesület keretein belül működik az Újpesti Katolikus Legényegylet Takarék Asztaltársasága, valamint az újpesti Szent László Lövészegyesület is.

1891-ben a városi hatóság és a katolikus egyháztanács tűzőrségi szobát rendezett be a templomtoronyban. Ennek költségeit felerészben a város viselte.[26] Még ugyanebben az évben gróf Károlyi Sándor az újpesti egyházközségnek adományozta a 644 négyszögöles régi temetőt a rajta lévő kápolnával együtt. A hívek száma 16401 volt, ezért az egyháztanács 1890. november 15-én elhatározta egy ügykezelői hivatal létrehozását, melynek fő feladata az adóügyek és a számadási főkönyvek kezelése.[27]

1900. január 1-jén – ahogy az egész országban – Újpesten is ünnepi éjféli misével emlékeztek meg az új évszázad kezdetéről.[28]

1903-ban Hőberth Béla, az egyházi tanács világi elnöke és dr. Varázséji Béla akkori újpesti hitoktató kezdeményezésére megalakult az Újpesti Katolikus Kör, melynek alapítása arra irányult, hogy a társadalmi és kulturális tevékenység mellett a hitélet fejlesztését szolgálják. A Katolikus Körnek fennállása óta 300-400 tagja volt, akik az újpesti társadalom vezető értelmiségéhez tartoztak.[29]

1905-ben meghal lllek Vince, Újpest első plébánosa. A május 8-án tartott egyháztanácsi ülésen egyhangúlag és nagy lelkesedéssel Dr.Varázséji Bélát választották plébánosnak.[30]

1907-ben az immár 55.000 lakosú Újpest nagyközséget várossá nyilvánítják. A katolikus hívek száma 1890 és 1907 között 16401-ről 37.100-ra emelkedett, s így felmerült a templom bővítésének igénye [31]

 

év

Katolikusok száma

református

evangélikus

izraelita

1880

8280

772

576

2002

1890

16401

1905

1135

3915

1900

28386

3702

2067

7331

1910

36363

5342

2458

10140

1920

36461

5480

2396

11299

1930

44407

7588

2843

11396

1941

50639

9670

3318

10882

1949

50938

10290

3158

1856

 

1. Táblázat Újpest vallási megoszlása 1880-1949 között[32]

 

Az újpesti hívek az 1907-es évben több nagylelkű adományt tettek a katolikus egyházközség javára.[33]

Ebben az évben kezdték meg az addig egyhajós templom kibővítését Zák Alajos tervei alapján. 1908-ban készült el a neogótikus eklektika jegyeit magán viselő háromhajós templom,[34] amelyet a hívek adományaiból színes üvegablakokkal díszítettek.[35] A mellékoltárokra Andrejka József készített szobrokat. Az újjáépítés óriási terheket rótt az újpesti egyházközségre,[36] a váci püspök ígért támogatása azonban sokszor csak késve érkezett meg.[37]

A katolikus egyháztanács 1911. január 22-én tartott ülésén határozatot hozott egy új orgona elkészítéséről.[38] Az ajánlattevők közül az Országh Sándor és Fia cég ajánlatát fogadták el. Az elkészített új orgona 9600 koronába került. A hangszert 1911 pünkösdjén vették használatba.[39]

1911. szeptember 19-én ünnepelte az újpesti közösség Varázséji Béla papi működésének 25. évfordulóját. Az egyháztanács elhatározta, hogy 1050 korona értékben egy préposti gyűrűvel ajándékozzák meg a plébánost.[40]

Noha a háború előtti és a háborús évek egyaránt súlyosan érintették az újpesti katolikus egyházat, a templom és az egyházi épületek felújítása tovább folytatódott.[41] Az orgona már említett felújítása után 1912-ben a templom teljes külső renoválására is sor került. Ennek ára 26000 korona volt. 1913-ban a plébánialakot, a kántorlakot és a bazárépületeket is felújítják. Az anyagi nehézségek ellenére az egyháztanács igyekszik szinten tartani az egyházközségben dolgozók fizetését.[42]

1921-ben Dr. Semsey Aladárné kezdeményezésére karitatív, kulturális és szociális céllal megalakul az Újpesti Katholikus Nőszövetség. Az egyesület tagjai állandó szegénygondozást végeztek, a rászorulókat segélyekkel támogatták, a szegény iskolás gyerekeket könyv- és tandíjsegélyben részesítették, gyermekkórházat és vakok intézetét tartottak fenn. Foglalkoztak a leányifjúság nevelésével is. Nagyobb ünnepek alkalmával 100-120 családot részesítettek természetbeni segélyekben. Tíz év alatti működése során a szervezet 30000 pengőt meghaladó segélyeket osztott szét a rászorulóknak.[43]

1925-ben jött létre a Kanizsay Dorottya Leánylíceum Kongregáció, melynek elnöke Fekete Ferenc hittanár volt. Még ugyanebben az évben megalakult a vallási élet elmélyítését szolgáló Újpesti Credo Férfi Egyesület is. Ezeken kívül még több felnőtt és ifjúsági kongregáció működött: az 1921-ben alakult Szent Margit Leánykongregáció, az 1925-ben létrehozott Újpesti férfiak Szent István Kongregációja, az 1909-ben alapított és a Könyves Kálmán Gimnázium diákjait összetartó Mária, a Kanizsay Dorottya Gimnázium tanulóiból szervezett Szent Erzsébet, valamint a Szent Imre és a Szent Ágnes Kongregáció. Ez utóbbiak a polgári iskolás fiúk és lányok egyletei voltak.[44]

1925 szeptemberében Varázséji Bélát váci kanonokká nevezték ki, s még ugyanebben a hónapban 1500 főből álló küldöttség vitte új állomáshelyére az újpesti díszpolgárságát igazoló   okiratot. Az újpesti egyháztanács Csík Józsefet[45] választotta plébánosává, aki fiatalos lelkesedéssel látott hozzá az újpesti katolikus egyház továbbfejlesztéséhez.

Két évvel később az új plébános megkezdte a templom már régen esedékes renoválását: az épületet kívül-belül rendbehozatta, s felújíttatta a plébániát is.

1928-ban az újpesti egyházközség a kultúrház építésének céljából 84000 korona vételáron megvásárolta a Deák utca 41 alatt lévő 300 négyszögöl területű telket és a rajta lévő épületet.[46]

Az új kultúrházat, amely eredetileg a plébánia és a kántorlakás közötti üres udvari részen épült, 1937. október 2-án és 3-án, két napig tartó ünnepségen Dr. Varázséji Béla volt újpesti plébános szentelte. Az ünnepségsorozat alakalmával lampionos-gyertyás felvonulást, ünnepélyes szentmisét és katolikus nagygyűlést tartanak az újonnan felavatott épületben. Az 1940-es évek végéig számos színvonalas rendezvényt és előadást rendeztek a katolikus kultúrházban, majd a működése lassanként megszűnt. A háború után a kultúrházat államosították, sokáig úttörőházként működött. 1994-ben az Újpesti Önkormányzat az erősen leromlott állagú épületet felújította, és az ingatlant visszajuttatta eredeti tulajdonosainak.

1925-ben az Angolkisasszonyok eladták újpesti ingatlanukat. A Baross utcai templom, melyet a kommunista időszakban kifosztottak, azóta lezárva, igen megromlott állapotban állt. Csík József plébános még az év folyamán javaslatot tesz az egyháztanácsnak, hogy a templom mellett lévő 4700 négyzetméteres ingatlant a rajta lévő 948 négyzetméteres házzal az egyházközség a felajánlott 360 0000000 korona vételáron vásárolja meg. Noha anyagi nehézségek merültek fel, az adásvételre sor került. Az ingatlanokat a templommal együtt 1927. február 7-én a szaléziánusok rendjének teljes tulajdonjoggal átadták, ők látták el a Jézus Szívéről elnevezett templomban a lelkipásztori teendőket. 20 rendtaggal kezdték meg újpesti működésüket.[47]

Az 1928-as évben szentelték fel Krisztus Király tiszteletére azt a kápolnát, amelyet a Jézus Isteni Szívéről nevezett karmelita rendi apácák építtettek az Erzsébet tér melletti ingatlanukon. A nővérek a gyermekvédelem terén dolgoztak, 120 gyermeket internátusban, 80-at napközi otthonban gondoztak, továbbá kisdedóvót[48] tartottak fenn, nyáron pedig a gyermeknyaraltatásban segítettek.

A plébánosnak a váci püspökhöz intézett levele[49] szerint az egyházközség 1932-ben 1 aranykoronáért, azaz 1.16 aranypengőért bérbe vette gróf Károlyi Lászlótól az újpesti Erkel u. 27-es szám alatti házat, és a növekvő szegénység orvoslására meghívta az egri szegénygondozó nővéreket,[50] akik itt meg is kezdik tevékenységüket.

Az újpesti katolikus hívek számának emelkedése miatt már 1927-ben felmerült a gondolat, hogy az ú.n. turjáni gyárnegyedben a mai Katona József utca és Nap utca környékén templomot kellene építeni. A főplébánia 1932. február 15-én tartott egyháztanácsi ülésen Dr. Csík József plébános bemutatta Dr. Hanauer István váci püspök[51] leiratát, amelyben 2-3 szükségkápolna felállítását rendelte el. A Nap utcai templom megépítésének előkészítésére, a hívek közti gyűjtés megszervezésére és az újpesti városi vezetőkkel és Károlyi Lászlóval való tárgyalás lebonyolítására bizottság alakult.[52]

A főplébánia egyháztanácsa 1933-ban foglalkozott újra a Nap utcai templom építésének kérdésével. Ekkor Csík József plébános bejelentette, hogy a Szent Antal-perselyből kölcsön vesz 4000 pengőt, adományokból újabb 4000 pengő bevételre számíthatnak, 2000 pengőt ígért a vármegye, a kultuszminisztérium és a váci püspök is, de a költségvetésből még így is hiányzik 10000 pengő. Ugyanezen az ülésen dőlt el, hogy a tervek elkészítésére Aggházy Tibor építészt kérik fel. A végső döntést 1934. március 6-án hozták meg, amikor Aggházy Tibor terveinek kivitelezésére a Szilágyi-Schrott céget kérték fel. Az alapkövet már 1934. július 15-én, az adminisztratív döntések meghozatala előtt felszentelték. Ekkor az épület már félig készen állt. 1934. augusztus 26-án Dr. Hanauer István váci püspök felszentelte az új templomot, amely kezdetben lelkészségként müködött, az adminisztratív feladatokat a főplébánia látta el. Az egyházközség első lelkipásztora Feldhoffer János hitoktató, az első kántor Lengyel István volt. 1937-végétől Kreuzinger Géza hitoktató került a lelkészi stallumba, aki 1947. február 8-án a Nap utcai templom első plébánosa lett.

1940-ben Csík József plébános jóvoltából a katolikus közösség létrehozza a Katolikus Dolgozó Leányok Egyesületét, melyet a Szociális Testvérek Társulatának két tagja vezet. Az egyesület a mai Lőrinc utca 20. alatt működött.[53] A püspöknek írt levelében Csík József felvázolja, hogy a katolikus cselédek megszervezésére, nevelésére és közvetítésére szükséges lenne létrehozni egy Szent Zita kört is. Ugyanakkor megírja azt is, hogy a legények katolikus szellemű nevelése biztosított. Elemista korukban a karmelita nővérek foglalkoznak velük, az inasokat a szalézi rend támogatja, a katolikus segédek pedig a Katolikus Legényegyletben kaphatnak vallási, erkölcsi segítséget.

A váci püspök a megnövekedett újpesti igények miatt már korábban szükségesnek tartotta 2-3 új kápolna létrehozását. 1940-ben kelt levelében Csík József plébános konkrét javaslatokat fogalmaz meg erre vonatkozólag. 3 lelkészség kialakítását tartaná jónak.[54] Az elsőt a megyeri területen (határvonalai: Wolfner u., Váci út, Megyeri út, Mildenberger u., Attila u.). A másodikat az ú.n. turjáni területen (határvonalai: Gr. Apponyi u., Nyár u., Madridi u., Istvántelek). A harmadikat a kertvárosi területen (határai: Türr u., Szent László tér, Desewffy u., Werbőczy u., Horthy Miklós u.). Így a lelkészségekre egyenként kb. 7-7000 hívő jutna. A főplébánia területének felosztása fokozatosan valósul meg, a háború után 4, majd 5 lelkészséget, ill. plébániát alakítanak ki.

Újpest-Kertvárosban már a 20-as években felmerült egy új templom építésének terve. Ezt Hanauer István váci püspök is támogatta, Károlyi László pedig – elődei példája nyomán – 600 négyszögöles telket adományozott a templomépítés céljára. Az építkezés megkezdése érdekében a hívek gyűjtést rendeztek. Csík József apátplébános elöl járt az adakozásban: 4000 pengőt adott erre a célra. Mivel a pénz lassan gyűlt, csak 1936-ban adtak megbízást Aggházy Tibor műépítésznek az új templom tervrajzainak elkészítésére. Az építkezés azonban nehezen indult meg, sokáig csak a Szent László téren álló fakereszt emlékeztetett a majdani templom helyére. 1940-ben a püspök újra szorgalmazta az építkezést, új helyszínéül a kertvárosi Rákóczi teret jelölte ki.[55]

Az építkezés terve 1941-re készült el,[56] az építész betegsége miatt azonban a végső terveket Szalkai Jenő rákospalotai építész készítette el. A templom alapkőletétele 1942. szeptember 12-én volt. A rövidesen kezdődő építkezést Schrott József építőmester irányította, a háborús évek és az anyaghiány megnehezítette az új templom megépítését. 1944-ben a magyarországi harcok miatt az építkezés félbeszakadt, s csak a II. világháború után folytatódott tovább.[57]

A hitoktatás mint ellátandó feladat visszatérő problémát jelentett a főplébánia számára.[58] Csík József plébános a háború végétől az 50-es évekig szinte évenként fordul a püspökhöz, hogy a hitoktatáshoz kisegítőt kérjen a feladatok nagysága miatt.

A váci püspök 1943. december 12-én áldotta meg az 1930-as években Újpestre telepített Erzsébet nővérek új kápolnáját[59] a városi kórházban.

A háborús károk természetesen Újpestet sem hagyják érintetlenül. A püspöknek írt jelentésében Csík József arról számol be, hogy a templom tetőzete, illetve ablakai jelentősen megsérültek. Ezenkívül az egyházfi Károlyi u. 31. alatti házát is bombatalálat érte, az Apponyi utca 1. alatt található katolikus temetőben lévő kertészlak teljesen romos állapotú. Újpesten 1500 ember vált hajléktalanná a bombázások miatt.[60]

Annak ellenére, hogy 1945 után az azelőtt virágzó egyesületi életet elsorvasztották, és a plébánia ingatlanait kártérítés nélkül államosították, az egyházközségben a világháború lezajlása után is élénk tevékenység folyt.

1945. július 7-én ifjúsági napokat rendez a Sarlós Boldogasszony Munkaközösség. A rendezvényre a Megyeri Vízművek területén kerül sor, a szabadtéri misét Luzsénszky Alfonz jezsuita atya mutatja be.[61]

1945. március 3-tól működött Újpesten a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének katolikus napközi otthona. Ilyen formában az intézmény 1946. szeptember 15-ig állt fenn. Fő tevékenysége az óvodás és iskolás korú gyermekek napközi foglalkoztatása, valamint népkonyha működtetése gyermekek és felnőttek számára. Ez utóbbi 1948 februárjáig szolgálta Újpest szegényeit. 1945 októberétől bölcsődei szolgáltatást is nyújtottak.[62]

1945. október 16-án Peitler József váci püspök Csík Józsefet hatvani préposttá nevezi ki.

Talán ez a tény növelte meg annyira a feladatait, hogy rövid időre távol volt Újpesttől. Peitler püspök ideiglenesen Dr. Major Antal hitoktatót nevezte ki helyetteséül.

Az egyházat sújtó intézkedések közül az első az egyházi adó beszedésével kapcsolatos. Az ú.n. Újpesti Nemzeti Bizottság megszünteti az egyházi adóknak a város útján történő beszedését, s ezzel az újpesti egyház elé nagy anyagi nehézségek tornyosulnak.[63] Csík plébános azonban továbbra is töretlen aktivitással vezeti a plébánia és a közösség életét.

1947. január 1-től a püspök az újpest-kertvárosi Szent István templomot önálló plébániai rangra emeli, s Brunáry Ferencet nevezi ki plébánossá.[64]

A háború után a jogfolytonosság helyreállítása miatt fontos volt az egyháztanácsi választások megtartása. Ezt azonban a püspök két ízben is elhalasztotta, így csak 1947 elején kerülhetett sor az egyháztanácsosok  megerősítésére, illetve az új tisztviselők megválasztására.[65]

Az egységesebb működés érdekében a püspök Egyházközségek Központi Tanácsának felállítását rendeli el. Ebben a tanácsban a főplébánia 4, a többi 3 plébánia pedig 2-2 taggal vesz részt.[66]

Az 1948-as sematizmus adatai szerint az újpesti Egek Királynéja Főplébánia híveinek száma 20000 fő.

1950. január elsejével Újpestet Budapesthez csatolták, annak negyedik kerülete lett. Ugyanekkor Istvántelek Rákospalotától Újpesthez került.

A szerzetesrendek feloszlatásával a szalézi rend sem működhetett tovább Újpesten. Távoztuk után Csík József apát plébános Valter Lajosra bízza a lelkészi feladatok ellátását a Baross utcai Jézus Szíve templomban. Dacára az 50-es éveknek és a tomboló Rákosi-rendszernek, Újpesten nagy vallási érdeklődés mutatkozik. A plébános levélben kéri a püspök engedélyét, hogy a tömeges részvételre való tekintettel harmadik misét is tarthasson.[67]

A váci püspök 1951/XII-es számú körlevelet intézett az egyházi javadalmasokhoz, melyben felszólítja őket arra, hogy az egyházi földingatlanokat 1951. szeptember 1-ig ajánlják fel az államnak.[68]

1953-ban az 1952-es IV. számú törvény alapján újabb egyházi ingatlanok államosítására is sor került: ekkor államosították a bazárépületeket és több, az újpesti egyházközség tulajdonát képező ingatlant.[69]

1956-ban a főplébánia híveinek száma 16700 fő.[70]

Éveken átívelő terv volt a templom, illetve a plébániaépület renoválása. Bár a főplébánia maga is anyagi nehézségekkel küzd, Tamás Viktor alagi plébános kérésére mégis 15 ezer Ft-tal járul hozzá az alagi plébániaépület felépítéséhez.[71]

A plébánia 1958-as jelentése szerint a templomban végzett javítások költsége 195777 Ft volt, a plébániaépület felújítására 43125 Ft-ot költöttek.[72]

Az 1960-ban Kőnig Gyula lakatos mester által összeállított költségvetés szerint a romos és templomhoz méltatlan kórus helyreállításának végösszege 5442 Ft volt.[73]

Ugyanebben az évben került sor az orgona megjavítására, a hiányzó sípok cseréjére és az orgonának elektromos motorral való felszerelésére is.[74] A sípok cseréjéhez két németországi pap küldte az alkatrészeket. A hangszer javítását a Fővárosi Hangszerkészítő és Javító vállalat végezte 13234 Ft-ért.[75]

1962-ben újraindul a templom tervezett renoválása. A váci főhatóságnak benyújtott költségvetés szerint[76] a szentély, a fő- és mellékhajók festése, a stukkók, illetve szobrok sérüléseinek javítása 74350 Ft-ba került. A templom alap- és díszítőfestése összesen 92850 Ft volt.

1964. április 22-én meghal Csík József plébános. Utódja 1964 őszétől Dr. Babócsa Endre[77] lett.

Az ő ideje alatt került állami tulajdonba a templom és a plébánia közötti tér, és ezen épült fel 1970-ben a ma is működő piac épületegyüttese. Több okra is visszavezethető, hogy a templom és a plébánia épületegyütteséttesét megbontva az északi térrészre ékelték be a piacépületet. Bizonyára szerepet játszott ebben a kor hangsúlyosan egyházellenes hatalomgyakorlása és az a tény is, hogy így a piaccal járó zsibvásár a kerületi tanácsépülettől a lehető legtávolabbra került.[78]

Babócsa Endre érdeme a templombelső liturgikus terének kialakítása a II. Vatikáni Zsinat rendelkezéseinek megfelelően.[79]

Babócsa Endre halálát követően 1975-től Bardócz Ernő[80] lett az újpesti plébános. Az ő nevéhez fűződik a templom tornyának, tetőzetének és külső falainak renoválása (1975-85).

Bardócz Ernő atya 1986 januárjában bekövetkezett halála után Szigetvári Imre[81] vette át a főplébánia vezetését. Ő javíttatta meg a templom szentélye fölötti erősen elkorhadt tetőgerendákat és lécezéseket. Kifestette a templom baloldali mellékhajóját, rendbe hozatta a plébánia tetőzetének belső, az udvarra néző oldalát.

1991. október 1-jén Marosi Izidor[82] váci püspök Visnyei Lajos[83] bagi plébánost helyezte a főplébánia élére. 1992 nyarán ő folytatta a templom tetőzetének felújítását, és kifestette a szentélyt, illetve a plébániát is.

1993 pünkösdjén a Szentatya, II. János Pál rendelkezésének[84] értelmében a Váci Egyházmegye budapesti plébániáit, így az Újpesti Főplébániát az Eszergom-Budapesti Főegyházmegyéhez csatolják.

1994 októberében újra a Főplébánia tulajdonába kerül az 1952-ben államosított katolikus kultúrház, amelyet Dr. Paskai László bíboros érsek áldott meg 1995. február 11-én.

Visnyei Lajos nyugállományba vonulása után Magyar Ferenc[85] atya vette át a főplébánia vezetését.

Magyar Ferenc váratlan halála után Dr. Temesszentandrási Pétert[86] nevezték ki plébánossá.

2007-től az újpesti Egek Királynéja Főplébániát Horváth Zoltán[87] plébános vezeti.

 

[1] Mildenberger Márton (1786-1844) budafoki születésű serfőzőmester volt. 1831-ben elsőként épített épületet a mai Újpesten. 1833-tól hegyközségi bíró volt. Emlékét tábla őrzi a Mildenberger utca 40. számú házon. Kadlecovits Géza: Szobrok és emléktáblák Újpesten. Újpesti Városvédő Egyesület, Budapest 2004.

[2] Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza. Vác 1997, 426.o.

[3] Az 1870-es évben készült, a templom berendezési tárgyait leltárba vevő összesítés szerint a főoltár festett fából készült, az oltárkép a kereszt felállítását ábrázolta. Az aranyozott keretben lévő kisméretű stációkon kívül nyolc nagy és ötven kisebb festmény díszítette a templom falait, és mindössze 7 pad volt. Mivel Újpest lakosságának tekintélyes része németajkú, a lakosság vallásos elmélyülését német és magyar nyelvű evangéliumos könyv is szolgálta. Vö. Iványi János: Az önálló újpesti római katolikus plébániamegalakulása=Újpesti helytörténeti Értesítő 2007. június. 9. o.

[4] Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza. 426. o.

[5] Gr Nádasdy Ferenc püspök 1840. december 14-én kiküldte Cseh Endre kanonokot, hogy a települőkkel tárgyaljon, mi módon láthatná el őket lelkiekben a dunakeszi plébános. Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza. 427. o.

[6] Villássy István (családi neve Vidlicska) 1833. március 10-én született Nagyszombaton. A középiskolát szülőhelyén, teológiai tanulmányait Vácon végezte. 1856. szeptember 20-án szentelték pappá. Káplán volt Nézsán, Kiskundorozsmán, Nagykátán, Palotáson, s 1865 óta Kosdon. 1869-ben újpesti helyi káplán. 1871-ben püspökhatvani plébános, a következő évtől kerületi jegyző. 1880-ban esperes lett. 1888-ban a király székesegyházi kanonokká, a püspöki számbírálószék elnökévé nevezte ki. 1896. június 29-én halt meg. Chobot 964. o.

[7] A legelső, 1869-ben megválasztott egyháztanács első elnöke Kurczbek József, az alelnök Szerényi Vince, pénztáros Jäck Márton, ellenőr Veruda Péter, jegyzők Villássy István és Beniczky Antal. Ugró Gyula: Újpest, 1831-1930. (Magyar Városok Monográfiája) Budapest 1932.

[8] Illek Vince 1837. április 4-én született Nyitrán. Középiskolai tanulmányait szülőhelyén, teológiai tanulmányait pedig Vácon végezte. 1860. szeptember 24-én szentelik pappá. Tizenegy évig volt káplán és adminisztrátor, s emellett Fáy és Schaffgotsche gróf gyermekeinek nevelője. 1870-ben Peitler püspök az újpesti közösség első lelkészévé nevezte ki. Ő szervezte meg az első egyháztanácsot, mely Illeket rögtön plébánossá választotta. Igen élénken részt vett minden mozgalomban; templomot és plébániát építtetett, kápláni és hitoktatói állásokat szervezett. A király 1897-ben a Ferenc József rend kiskeresztjét, 1903-ban pedig a Szent Mihályról nevezett dunaszigeti apátságot adta neki. Meghalt 1905. április 15-én. Chobot 778. o.

[9] Váci püspök 1859-1885.

[10] VPL 1849/1872.  A régi Fő utca 11. alatt. 300 négyszögöl telek 300 Ft, paplak 10500 Ft, oskolaház 5000 Ft.

[11] Újpesti Főplébánia levéltára, Az újpesti egyháztanács jegyzőkönyve, 1873. március 21. püspöki leirat.

[12] Iványiné Konrád Gizella: Mit rejt a templomkereszt gömbje?=Újpesti Helytörténeti Értesítő 2002. március. 15. o.

[13] Bernolák Béla: Az Egek Királynéja főplébánia és a Katolikus Kultúrház története=Újpesti Helytörténeti Értesítő 2006. június. 10. o. Az újpesti  katolikus iskola a Fő utca (a mai Árpád út) 11-ben volt.

[14] Iványiné Konrád Gizella: Mit rejt a templomkereszt gömbje? 15. o.

[15] Újpest és Vidéke 1887. január 9. „Nagy lelkű adomány. Az újpesti római katolikus hívek örömteljes meglepetésben részesültek Karácsony első ünnepén. Midőn ugyanis a harangok hívására a templom küszöbét átlépték, a régi egyszerű főoltár helyén egy egészen új, gótmodorban épült áhítatra gerjesztő szép oltár fogadta őket. Az egészen tölgyfából készült oltár két méter magasra emelkedik felaranyozott feszületjével és tornyocskáival. Az oltárnak a tabernákulum mögötti részében három kápolna várja a Boldogságos Szűz, szent István magyar király és szent Vince életnagyságú szobrait. A gyönyörű oltár, melyet karácsonyi ajándékul ajándékozott  Újpest plébánosa Illek Vince a híveknek 1300 Ft-nál többe került.”

[16] 1927-ben Privitzer János újpesti lakos kérvényt nyújt be a német nyelvű istentiszteletek visszaállítására.

[17] Iványiné Konrád Gizella: Mit rejt a templom gömbje? „Az Egy és Oszthatatlan Szentháromságnak, az Atya, Fiú és Szentlélek Istennek nevében. Ammen. E tornyot Isten nagyobb dicsőségére, a keresztény katolikus hit fölvirágoztatására, Újpest község díszére, a még 1881-dik évben emelt templomhoz építette gróf Károlyi Sándor és a polgárság szíves adakozásának hozzájárulásával az újpesti hitközség Egyháztanácsa Kauser József budapesti építész terve szerint Heisz Károly helybeli építőmester által, Teszarik András ács- és Szalinevits Károly bádogosmester munkájával a Megváltás Egyezernyolcszáznyolcvannyolcadik Esztendejében, midőn Magyarország apostoli királya volt dicsőségesen uralkodó I. Ferenc József Ő Felsége, midőn a váci egyházmegyét Nagyméltóságú és Főtisztelendő Schuster Konstantin kormányozta, midőn Újpest község plébánosa Illek Vincze volt, midőn az egyháztanács elnöki tisztjét Keil Károly, gondnoksági állását Mádé András viselte, s midőn Újpest község bírájának Karic Jeromost tisztelte. Kelt Újpesten, 1888. évi augusztus hó 10-én Illek Vincze pleb.”

[18] Újpesti Főplébánia levéltára, Egyháztanácsi jegyzőkönyv, 1888. június.

[19] Újpesti Főplébánia levéltára, Egyháztanácsi jegyzőkönyv, 1890. február 1. A toronyórát Országh Sándor műlakatos helyezte fel. Az egyháztanács megállapítja, hogy a toronyóra felállításának költsége maximum 200-220 ft. legyen.

[20] Újpesti Hírlap 1889. október 13. „A templomtér díszítése róm. kath. templom bekerített területe nemsokára díszes parkká fog átváltozni. Mint értesültünk. József főherczeg ő fensége főt. Illek Vince plébános kérésére körülbelül kétezer cserjét, bokrot és fát ajándékozott alcsuti kertjéből a templom környékének díszítésére, mely nagylelkűségért a legnagyobb hálaérzettel adózunk ő felségének. A terület rendezéséhez már hozzáfogtak, s befásítása még az ősszel fog eszközöltetni. Így tehát jövő tavaszra az Isten házának környéke megfelelő pompában fog díszelegni.”

[21] Újpesti Főplébánia levéltára, Egyháztanácsi jegyzőkönyv 1886. április 12.

[22]  Varázséji Béla 1864-ben született Vácon. Teológiai tanulmányai után 1886-ban szentelték pappá Vácon. 1889-ben a kánonjog doktora lett. 1891-ben ő alapította meg az Újpesti Katolikus Legényegyletet. 1891-96 között az újpesti Katolikus Egyházi Tudósító című lap szerkesztője. 1892. július 10-től december 25-ig a Váci Közlöny szerkesztője. 1905. május 8-án, Illek Vince plébános halála után Újpest plébánosává nevezik ki. 1909-ben prépost, 1917-ben kanonoki címet kapott. 1925-ben váci őrkanonok, 1925 szeptemberében Újpest díszpolgára lett. 1939-ben halt meg Vácon. Újpesti Lexikon. 535. o.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. XIV. Budapest 1914. 875. o.

[23] Dr. Gerber Alajos: Újpesti Katolikus Legényegylet=Újpesti Helytörténeti Értesítő 2003. december. 15-18. o.

[24] VPL 2472/1942  A bérleti díj 1 aranypengő  Károlyi László halála után fia István az eddig viselt terheket nem vállalta.

[25] 1923. február 10. és 1925. február-március között a Katolikus Legényegylet Harang címmel szépirodalmi és társadalmi folyóiratot működtetett. Dr. Gerber Alajos: Újpesti Katolikus Legényegylet. 16. o.

[26] Ugró Gyula: Újpest, 1831-1930. 287. o.

[27] Újpesti Főplébánia levéltára, Egyháztanácsi jegyzőkönyv 1890. november 15. „Szerveztessék egy, az újpesti római katolikus egyháztanács, mint erkölcsi testület fennhatósága alatt álló ügykezelő hivatal, melynek főleg és elsősorban az adóügyek rendes vezetése, továbbá rendes főkönyv elkönyvelése, a hitközség számadási ügyeinek, a költségvetés nyilvántartása, az egyházvagyon nyilvántartása, az évi számadások összeállítása, az irattár kezelése rendes iktató mellett válna feladatává. A fizetése egyelőre 400 Koronában lett megállapítva. A tisztséget a mindenkori jegyző látja el.” Az első ügykezelő Boldog Kálmán egyháztanácsi jegyző volt.

[28] „Az újszázad a templomokban. Nemcsak Vilmos császár ünnepelte meg isteni tisztelettel január 1-jének első perczében az új századot, hanem a világ összes római katolikus templomai is, amelyekben XIII. Leó pápa rendeletére éjféli misék tartatnak, s a hívek Istent dicsőítve lépnek át az óévből az újévbe, a tizenkilencedikből a huszadik századba, melynek tiszteletére a folyó év szent évnek jelentetett ki. Az újpesti római katolikus templomban Illek Vincze esperes-plébános tartotta az új század éjféli miséjét, mely alkalommal daczára szokatlan voltának, zsúfolásig megtöltötték a hívek a templomot.” Közérdek. 1900. január 4., idézi: Krizsán Sándor: Templomunk múltja és építésének előzményei korabeli újsághírek alapján. In 125 éves az újpesti főplébánia templom. Szerk.: Kadlecovits Géza. Budapest 2007. 38. o.

[29] Dr. Visnyei Lajos: Egek Királynéja Főplébánia. In Az újpesti egyházak és felekezetek története 1830-1995. Szerk.: Sipos Balázs. Budapest 1996. 57. o.

[30]  Újpesti Főplébánia levéltára, Egyháztanácsi jegyzőkönyv 1905. május 8. Az egyháztanácsot Balás Lajos pápai prelátus későbbi rozsnyói püspök vezette. Varázséji Béla kinevezése 1905. május 31-től. Kinevezési okirata: 2102/905 számú püspöki rendelet.

[31]  Az újpesti katolikusok létszámának alakulása a Schem. Vac. 1881-1941 alapján:

 

Év

Katolikus hívők száma

1881

12840

1890

15302

1900

28046

1910

38000

1920

36777

1931

43372

1941

45060

 

[32] Ugró Gyula: Újpest, 1831-1930. 171. o.

[33] Dr. Varázséji Béla egy ezüst áldoztató kelyhet, Kutsera Ágoston egy ezüst kelyhet, Hőbert Béla egy üveg festészetű ablakot, Augusztin Jenő és neje egy üveg festészetű ablakot. Dr.Miklós Antal és neje egy selyem fehér miseruhát, Frics Jánosné 2 ezüst ampolnát és tálczát, Heps Frankené füstölőt és tömjéntartót. Bébay Andrásné egy fehér selyemmiseruhát,.Bernátsky Junek Gyuláné és Wéber Antalé szent Antal szobrához terítőt,a kórházi Irgalmas nővérek 3 albát és egy fehér selyem velumot. Szekuli Ilona egy selyem oltárterítőt, Gotlieb Aranka egy hímzett oltárterítőt, Gál Annuska egy hímzett oltárterítőt.Gulécsi Gyuláné két asztalkára és egy szószékre való fehér horgolt terítőt Horváth Eleméré egy karinget, a Rózsafüzér Társulat két ezüstözött feszületet és szenteltvíz tartót. Újpesti Közlöny 1907. január 16. Gróf Károlyi László a templom javára 8000 koronát adományozott: Újpesti Közlöny 1907. március 17. Mindkettőt idézi: Krizsán Sándor: Templomunk múltja és építésének előzményei korabeli újsághírek alapján. 39. o.

[34] A kiadás főösszege 85585 korona 12 fillér Bontás, föld és kőműves munkák, külső tatarozás és festés, belső burkolati munkák 62580 korona 59 fillér, Ácsmunkák 6608 korona 5 fillér. Asztalos munkák 1106 korona, lakatosmunkák és mennyezet-felfüggesztés 3677 korona 54 fillér. Mázolás 1149 korona 10 fillér, bádogos munkák 3658 korona 88 fillér, kőfaragó munkák 407 korona 25 fillér. Cserepes munka 20 korona 41 fillér. Toronykereszt aranyozása 200 korona, tető kátránypapírral való befedése 161 korona 30 fillér. Porszén, a templom fűtése 253 korona, tervezés és felügyelet 4702 korona, orgona átalakítása 1672 korona. Bokréta ünnepély 264 korona: Újpesti Főplébánia levéltára, Egyháztanácsi jegyzőkönyv 1908.

[35]  A templom összes ablaka ólomkeretbe foglalt festett vagy színezett üveg. Az ábrázolt szentek általában a felajánlók védőszentjei. A szentély két ablaka korábbi, a rajtuk látható felirat tanúsága szerint Ligeti Sándor budapesti üvegfestészetében készültek 1903-ban. Vö. Dr. Bernolák Béla: Az Egek Királynéja főplébánia és a Katolikus Kultúrház történetéből=Újpesti Helytörténeti Értesítő. 2006. június. 6. o. A hajók ablakai közül pl. a Szt. Jánost ábrázoló Mayböhm Károly műhelyéből került ki 1907-ben. Vö. Újpesti Közlöny. 1907. május 12., idézi: Krizsán Sándor: Lapok az Egek királynéja főplébánia történetéből=Újpesti Helytörténeti Értesítő. 2006. június. 2. o.

[36] Az előirányzott összeg: 71337 korona volt, de nem várt okok miatt ez az összeg növekedett. Ehhez még hozzájárult az orgona teljes újjáépítése és új oltárok felállítása, a templom kifestése és a templomhoz vezető utak kikövezése. Az egyházközség tulajdonában lévő két ingatlant (bazár és plébániaépület) a lehető legnagyobb összeggel, 70000 koronával terhelték meg. Valóságos értékben ebből 65100 koronát kaptak. További források: 3825 korona 46 fillér a káptalannál kezelt összeg, vegyes alapítványi összegek: 2490 korona 10 fillér, gyűjtésből befolyt 15000 korona: VPL 1551/1907, Plébániai jelentés a templomépítésről 1907. március 19. Az egyházközség 70000 korona kölcsönt vett fel a Magyar Jelzálog Hitelbanktól: Újpesti Főplébánia, Egyháztanácsi jegyzőkönyv 1906. október 29. Az újpesti plébános 10000 korona segély kiutalását kéri a vallási alapból: VPL 6272/1911.

[37] VPL 6057/1910. Már 1906. szeptember 27-én kérte az újpesti egyházközség, hogy a váci püspök segélyt folyósítson a számukra. A katolikus közösség 70000 korona kölcsönt vett fel, de ezt visszafizetni a befolyt egyházi adókból nem tudja. Ugyanakkor a 35 éve nem tatarozott egyházkerületi épületeket tataroztatni, a templomot festetni, a templom tetejét javíttatni kellene.

[38] Ellenzéki Hírlap. 1911. január 29., idézi: Krizsán Sándor: Templomunk múltja és építésének előzményei korabeli újsághírek alapján. 39-40. o. A régi orgonát Kutrovácz Ernő győri segédpüspök vásárolta meg 1100 koronáért: Újpesti Főplébánia levéltára, Egyháztanácsi jegyzőkönyv 1911. szeptember 7. A templom orgonáinak korábbi történetéről annyit tudunk, hogy Fazekas János adományából vásároltak egyet 1872-ben, aki adományához azt a kikötést fűzte, hogy halálának évfordulóján gyászmisét tartsanak. Ezt a kisebb orgonát 1889-ben 300 Ft-ért eladták a fóti ágostai evangélikus hitközségnek: Újpesti Főplébánia levéltára, Egyháztanácsi jegyzőkönyv 1889. december 7.

[39] Ellenzéki Hírlap. 1911. június 4., idézi: Krizsán Sándor: Templomunk múltja és építésének előzményei korabeli újsághírek alapján. 40. o.

[40] Újpesti Főplébánia levéltára, Egyháztanácsi jegyzőkönyv 1911. szeptember 11.

[41] VPL 6057/1914.

[42] Újpesti Főplébánia levéltára, Egyháztanácsi jegyzőkönyv 1914. március 20. A pénztáros fizetését 200 koronával emelték fel. Az egyházfi segédtartás és ruhamosás címén 120-120 koronát kap. A saját fizetését 60 koronával növelték meg. Az egyházi karnagy 200 korona drágasági pótlék helyett 200 korona segédtartási díjat kapott. Az irodaszolga fizetése 40 koronával emelkedett. Harmadik káplán tartására 1000 koronát, a fizetésére 600 korona juttatást kapott a plébániahivatal.

[43]  Ugró Gyula: Újpest, 1831-1930. 290. o.

[44] Kadlecovits Géza - Sipos Lajos (szerk.): Újpest, írások a település történetéből. Újpesti Helytörténeti Alapítvány, Budapest 1993. 45. o.

[45] Csík József apátplébános: Muzslán született 1891. május 2-án. 1916-ban szentelték pappá Vácott. Sződi káplán, majd 1916-18 között az újpesti iskolák hitoktatója. 1918-tól az Országos Keresztény Szociális Szövetség titkára. 1925-től az újpesti Szent István téri főplébánia-templom plébánosa. Címzetes apát, felsőkerületi esperes. A Földmunkások és Földművesek Országos Szövetségének főtitkára, a Föld Népe című hetilap szerkesztője. 1920-tól, majd 1926-tól a kapuvári kerület nemzetgyűlési képviselője, 1932-től a nemzetgyűlés felsőházának tagja. 1934-ben felépítteti az újpesti Szent József templomot, 1937-ben a katolikus kultúrházat. 1964. április 22-én hal meg Újpesten. Chobot 719. o.; Újpest és Környéke. Bmfilm. 361.

[46] Ugró Gyula: Újpest, 1831-1930. 289. o.

[47] Ugró Gyula: Újpest, 1831-1930. 238. o.

[48] VPL 2120/1936. Az újpesti Jézus Isteni Szívéről elnevezett nővérek nevében Kunigunda anya jóváhagyás végett megküldi a váci püspöknek az általuk fenntartott kisdedóvó foglalkozási tervét.

[49] VPL 4739/1932.

[50] Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza. 427. o. 

[51] Dr. Hanauer Árpád István (Pápa, 1869. december 28. - Vác, 1942. január 15.) 1919. július-1942. váci püspök.

[52] Kadlecovits Géza: Szent József plébánia. In Az újpesti egyházak és felekezetek története 1830-1995. 77. o. A bizottság elnöke dr. Viktora Gyula, tagjai: Klikár Adolf, Vlasák Vendel, Salm Egon, Szendy István, Schneider József és Müller Géza.

[53] VPL 6570/1940.

[54] VPL 1946/1940.

[55] Hirmann László: Szent István Plébánia Újpest-Kertváros. In Az újpesti egyházak és felekezetek története 1830-1995. 69. o.

[56] VPL 4606/1942. Az ú.n. Közmunka Tanács megváltoztatja a templom tájolásának irányát kelet-nyugatira.

[57] Hirmann László: Szent István Plébánia Újpest-Kertváros. 69-70. o.

[58] VPL 4066/1941. Csík József arra panaszkodik, hogy az újpesti tanonciskola 1200 tanulójának hitoktatását ellátni lehetetlen. A területen dolgozó 10 hitoktatóra heti 30-32 óra jut, s a hittanoktatás 6-7 órakor már nehezen megvalósítható. Kéri a püspököt, hogy új hitoktatói állást hozzon létre, amely a IX. fizetési osztályba tartozik. A plébános Várhelyi Istvánt javasolja.

[59] VPL 7650/1943; Puskely Mária: Kétezer év szerzetessége. Budapest 1998. I. kötet 329. o.

[60] VPL 5657/1944.

[61]  VPL 3306/1945.

[62] VPL 1294/1949. Jelentés az Újpesti Katolikus Napköziotthon működéséről.

[63] VPL 811/1945.

[64] VPL 744/1947.

[65] VPL 5505/1947.

[66] VPL 1234/1948. Csík plébános szerint 1948-ban a Főplébánia hívőinek száma cca. 20000 volt. Az 1948-as schematismus adatai szerint az Újpesti Főplébániának 20000, 56-ban pedig 16700 híve volt.

[67]  VPL 3117/1950.

[68]  VPL 3072/1951. Az Újpesti Főplébániának Csomád község határában van 17 kataszter hold 1391, illetve 1215 négyszögöl szántó területe.

[69] VPL 925/1953. Államosították az István tér 27 alatti ingatlant, a Deák F u. 41 alatti épületet, a Komjáth Aladár u. 20 és az István tér 14 alatti ingatlanokat is.

[70] Schem. Vac. 1956.

[71] VPL 4009/1955. Csík József apátplébános engedélyt kér a püspöktől, hogy az alagi plébániaépítéshez 15000 Ft-ot küldjön.

[72] VPL 5076/1958. A jelentés részletes adatai a következők: a kerítés javítása: 39772,78 Ft, villanyberendezés: 38505 Ft. A templomban végzett munkák költsége: kőműves munkák: 105000 Ft, bádogos javítások: 34744 Ft, mázolás: 17022 Ft, tetőfedési munkálatok: 12334 Ft, lakatos munkák: 11 718 Ft, asztalos munkák: 3040 Ft, üvegezés 1272 Ft, a toronysisak állványozása: 4500 Ft, a sekrestyébe a víz bevezetése: 816 Ft, templomajtók citlingelése: 2200 Ft, szakértői díjak: 3120 Ft. Összesen 195777 Ft. Plébániai munkák: plébánoslakás festése: 2610 Ft, kőműves munkák: 15859,50 Ft, csatorna javítása: 6155 Ft, vízvezeték-szerelés: 5032 Ft, tatarozás és festés, ablakok és bejárati ajtók festése, javítása: 8322,50 Ft, gázcső felújítása: 2089,15 Ft, üvegezés: 574,26 Ft, asztalos munkák: 2483 Ft. Összesen: 43125,91 Ft.

[73] VPL 3253/1960. 220 m2 padló bontása 264, az új padló elkészítése 528 Ft. A kórus mellvédjének bontása 350 Ft, állványozás 500 Ft, 4 db u vas beépítése 1400 Ft, faanyag pótlása 1000 Ft. A megrokkant kórus megerősítése u vasakkal 900+460 Ft. Összes költség: 5442 Ft.

[74] VPL 3817/1960.

[75] VPL 856/1960 a sípok küldéséről 3273/1962.

[76] VPL 1818/1962. A festési munkálatokat Soós István festőmester és Mór József iparművész-díszítőfestő végezte.

[77] Dr. Babócsa Endre 1915. január 5-én született a Szatmár megyei Erdődön. 1937. június 29-én szentelik pappá Vácon. Segédlelkész Galgamácsán 1937-38-ban. Hitoktató Albertirsán és Csanyteleken. Segédlelkész Turán 1940-ben, majd Monoron 1940-44 ig. 1943-tól a kánonjog doktora. 1944-45-ben hitoktató Szentesen, majd Rákosligeten. 1945-51 között Rákosliget plébánosa. 1952-56-ig a Budapest Belvárosi Főplébánia  plébánoshelyettese. Problémás, hogy jogilag hová volt inkardinálva. 1953-tól budapesti porvikárius, címzetes apát. 1957-58-ban plébános Monoron, majd Sashalmon 1958-64-ig. 1964-75-ig plébános az újpesti Egek Királynéja Főplébánián. 1975-ben hal meg Budapesten. Bánk József (szerk.): Váci Egyházmegyei Almanach. Vác 1970. 277. o.

[78] Korompay Judit: A Szent István tér=Újpesti Várostörténeti Értesítő. 2007. június. 6. o.

[79] VPL 79/1965. Az ú.n. első szentélyben, amely kb. 60 m2 kerül elhelyezésre az új tölgyfa szembemiséző oltár a korábbi  kisebb oltárok meghagyásával. A korábbi 6 kovácsoltvas gyertyatartót Farkas Sándor iparművész által készített 6 kovácsoltvas falikar váltja fel. Mivel a Szentély a többi területnél alacsonyabban helyezkedik el, ennek magasságát 18 cm-rel meg kell emelni. A korábbi burkolatot faparketta váltja fel. Az új szembemiséző oltár előrelátható költsége 50-55000 Ft lesz. Felszentelésére, melynek tervezett időpontja 1965. szeptember 12. vasárnap, a plébános Dr. Félegyházy József pápai kamarást, a Hittudományi Akadémia dékánját kérte fel.

[80] Bardócz Ernő: Budapesten született 1919. szeptember 28-án. Vácon szentelik pappá 1943. június 20-án. Hitoktató Gyömrőn 1943-ban, Monoron 1943-45-ben, Romhányban 1945-47-ben, majd Pesterzsébeten 1947-48-ban. 1948-55 között a pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve plébánián szolgál. 1955-75-ig plébános Újpest Clarisseumban, 1975-86-ig plébános az újpesti Egek Királynéja Főplébánián. Váci Egyházmegyei Almanach. 279. o.

[81] Szigetvári Imre Budapesten született 1935. február 13-án. Pappá szentelték Vácon 1959. június 21. Segédlelkész Dunaharasztin 1959-62-ig, Gyömrőn 1962-ben. Csongrádon 1963-65 között, a hatvani Belvárosi plébánián 1965-ben, majd Nagykátán, végül Pestimrén 1971-től. Plébános az újpesti Egek Királynéja főplébánián 1986-91-ig. Váci Egyházmegyei Almanach. 356. o.

[82] Marosi Izidor Váci püspök 1987-92.

[83] Dr. Visnyei Lajos Tápiógyörgyén született 1929. augusztus 25-én. Vácon szentelik pappá 1953. június 21-én. Hitoktató-káplán Csongrád Főplébánián 1954-58. Hitoktató Vác-felsővárosban 1958-66, expositus lelkész Erdőkertesen 1966-71. Plébános Kosdon 1971-86, Veresegyházán 1986-90, Bagon 1990-91, Budapest, Újpest Főplébánián 1991-97. Inkardinálva az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyébe 1993-tól. Protonotárius, kanonok 1994, érseki bíró 1995-97. Nyugállományban 1997-től. Váci Egyházmegyei Almanach. 356. o.

[84] A pápai döntés 1993. május 31-én, Pünkösd ünnepén született meg. A Szentatya ekkor írta alá a Hungariae nationis kezdetű apostoli levelet. Kihirdetésére 1993. június 19-én került sor az esztergomi bazilikában. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye jubileumi névtára. 1997. 538. o.

[85] Magyar Ferenc 1955. április 20-án született Budapesten. Teológiai tanulmányait Esztergomban végezte, itt szentelik pappá 1981. június 20-án. Káplán Nagymaroson, 1983-ban Budapest-Vizafogón. 1991-ben káplán Budapest-Vártosmajorban, miközben VI. éves a Hittudományi Akadémián. 1997-ben plébánosi kinevezést kap Budapest Újpest Főplébániára. 2000. szeptember 2-án súlyos betegség következtében hal meg életének 45., papságának 19. évében. Beke Margit: Az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegye papsága 1892-2006. Szent István Társulat, Budapest 2008. 450. o.

[86] Temesszentandrási Péter Ózdon született 1954. február 23-án. Esztergomban szentelték pappá 1985. június 15-én. Ezután VI. éves Budapesten, a Hittudományi Akadémián. 1986-ban káplán Budapest-Farkasréten, 1988-ban kisegítő Szécsényben. 1989-ben káplán Budapest-Terézvárosban. 1993-ban hittanár és iskolalelkész a Burg Kastle-i magyar gimnáziumban. 2000. szeptember 5-étől plébános Újpest Főplébánián. 2007-től plébános Csillaghegyen. Beke Margit: Az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegye papsága 1892-2006. 733. o.

[87] Horváth Zoltán 1959. november 29-én született Sükösdön. A középiskolát Baján, a III. Béla Gimnáziumban végezte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen geofizikus diplomát szerzett. Teológiai tanulmányait Esztergomban végzi, itt szentelik pappá 1988. június 18-án. Káplán Nyergesújfalun, majd 1989-től Budapest-Herminamezőn. 2000-ben plébános Rákosszentmihályon, 2004-ben Budapest-Újpest Szent József templomban. 2002-2004 közt a hivatásgondozás referense. 2007-től plébános Újpest Egek Királynéja Főplébánián. Beke Margit: Az Esztergomi (Esztergom-Budapesti) Főegyházmegye papsága 1892-2006. 290. o.