C év évközi 23. vasárnap 2016 EVANGÉLIUM Lk 14,25-33
Abban az időben:
Amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult, és így szólt: „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom.
Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: »Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.«
Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá még akkor, amikor messze jár, és békét kér tőle.
Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom.”
Ezek az evangélium igéi.
A beszéd Horváth István Sándor atya példáinak felhasználásával készült….
Kedves testvérek!
„Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni!” Mondja Urunk Jézus a mai példabeszédben. De vajon mit is akar nekünk ezzel tanítani?
2007-ben itt Újpesten meghirdették egy új városközpont építését, a Váci út mellet. Károlyi István városközpont lett a neve. Minden lett volna benne a terv szerint. Szolgáltató központok, és rekreációs park, szökőkutak éppúgy. Ezért drágák voltak a lakások. Nos, felépült belőle az első 3 ház a 20-ból, és félbemaradt minden. A lakók pedig egy kerítést, és mögötte pedig üres, gazos telket láthatnak minden nap. Jött a válság, a pénz elfogyott, sok lakást nem vettek meg. Talán most úgy néz ki, folytatódni fog az építkezés. Hasonló torzó, befejezetlen épület, sok volt a történelem folyamán. Gondolom, akik az első házakba beköltöztek, még most sem örülnek, a sok pénzért eddig keveset kaptak, az idő meg halad.
Lelki életünkben még komolyabb következményekkel járhat a befejezetlenség, a félkész állapotba való beletörődés, a félúton való megállás. Jézus az élet teljességére hív minket. Azt szeretné, ha nem nyugodnánk bele a félkész helyzetekbe, ha nem csak félig adnánk neki magunkat, hanem egész szívünkkel, életünk teljes felajánlásával követnénk őt.
Jézus nem azért jött, hogy az ember keresztjét nehezebbé tegye, hanem inkább azért, hogy annak értelmet adjon. Igaz a mondás: „Aki a kereszt nélkül keresi Krisztust, a keresztet találja meg Jézus nélkül”, vagyis megtalálja a keresztet, de nem kap hozzá erőt, hogy hordozza azt.
Jézus valódi követése az Istennel való viszonyunk rendezésén, helyreállításán, vagy a kapcsolat ápolásán nyugszik. Minden erre épül. Az istenkapcsolat harmóniája nélkül Jézus radikális követelményének megvalósítása elképzelhetetlen. Ő is csak az Atyával való bensőséges kapcsolatának erejében volt képes radikális életet elénk élni.
A múlt heti olasz földrengések után sok kérdés tolul fenn bennünk. Ezeket az épületeket ugyan egyszer be is fejezték. Mégis egyik pillanatról a másikra mindennek vége lett. Csupa romhalmaz, ami ott van.
Egy híres ember életútját szeretném példaként hozni a méltó építkezéshez és befejezéshez: Thomas Edison a villanykörte feltalálója. Persze valójában több mint ezer találmány és szabadalom fűződik az amerikai születésű feltaláló és üzletember személyéhez. Már 12 évesen dolgozott, újságot szerkesztett és adott ki, amelynek bevételét kísérleteire fordította. Hamarosan saját laboratóriumot épített New Jersey városában. Híres laboratóriuma évtizedekkel később egy decemberi napon teljesen leégett. Edison ekkor már hatvanhét éves volt, s úgy tűnt, hogy egész életművét megemésztették a pusztító lángok. A tűzvész utáni reggelen, amikor megvalósult terveinek és megvalósulatlan álmainak üszkös, füstölgő romjai között sétálgatott, Edison a következőket mondta: A katasztrófa haszna, hogy minden tévedésem elégett. Hála Istennek tiszta lappal kezdhetek mindent. És ezt egy idősödő ember mondta, aki hatvanhét éves korában is tudott újrakezdeni. Néhány
héttel később feltalálta a hangrögzítésre és lejátszásra alkalmas
fonográfot. A történet fő tanulsága: Ha valami elpusztul, teljesen megsemmisül, nem kell kétségbeesni, mert talán éppen ez a feltétele annak, hogy valami újat kezdjünk el. Bármennyire is fontos volt számunkra valami, mert például a mi alkotásunk, a mi munkánk gyümölcse, nem érdemes visszasírni, mert lehet, hogy éppen a hiánya fog minket arra ösztönözni, hogy egy még jobbat hozzunk létre.
Jézus egykori tanítványai számára régi életük feladásával kezdődött a Krisztus-követés. Péter és társai elhagyják eredeti mesterségüket, a halászatot, hogy emberhalászokká válhassanak. Nem egy mindent elemésztő tűzvész, hanem Krisztus hívó szava indította el őket az új élet útján. A mai evangéliumban Jézus nagyon kemény követelményeket fogalmaz meg azok számára, akik követni akarják. Ezt mondja: Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom (Lk 14,26). Még a családi kapcsolatokat és a rokoni kötelékeket másodlagosnak kell tekintenünk a Jézushoz való kapcsolatunkhoz képest.
A Jézus melletti döntés régi, bűnös életünk elhagyását jelenti. Hibánk, bűneink, tévedéseink egy jól végzett szentgyónásban vagy egy életgyónásban megsemmisülnek, mint Edison laboratóriuma a tűzben, s ezzel új életet kezdhetünk. Ne ragaszkodjunk földi dolgainkhoz, hanem éljünk az újrakezdés lehetőségével, amelyet Isten ad nekünk! Új életünket nem önmagunknak kell
felépítenünk. Engedjük, hogy Isten építse fel azt bennünk!
Mire hív tehát bennünket Jézus a mai evangéliumban? Arra, hogy vessünk számot önmagunkkal! Ne maradjunk félkész termékek! Fejezzük be a lelki épülést! Törekedjünk a teljességre, az üdvösségre, amely az Istennel való élet teljessége. Kérjük őt, hogy erre a meglátásra adja áldását.
Uram, Jézus! Nem magamra akarok építeni, hanem terád, a biztos alapra, aki szolgálatot kérsz tőlem, hogy jócselekedeteimben a te jóságod ragyogjon fel az emberek számára. - Ámen.