Újpest legnagyobb és legidősebb hangszerét a rákospalotai székhelyű, méltatlanul elfeledett Országh Sándor és Fia orgonaépítő manufaktúra építette. A hangszer építésére a főplébánia képviselőtestülete pályázatot írt ki, melyre a pécsi székhelyű híres Angster József és Fia, a temesvári Wegenstein Lipót, a pesti Rieger, és nem utolsó sorban Országh Sándor és Fia orgonaépítő üzemek küldtek be pályamunkát. A képviselőtestület Papp Márton egykori kántor, illetve Dr. Nádaskay Béla zeneiskola igazgató urak tanácsát megfogadva Országh Sándort bízta meg az orgona megépítésére. Ez a hangszer a maga 2 manuál 22 hangszínváltozatával az Országh-i életpálya második legnagyobb hangszere volt. A hangszer 9600 koronába került, és felszentelése 1911. június 6-án történt, pünkösdvasárnap. Sajnos az első világháború rendelkezései (minden templom hadászati céllal szolgáltasson be egy harangot, és az orgona értékes ón ólom ötvözetű homlokzat sípjait) ezt a hangszert is elérték. A ma látható homlokzati sípok helyén egykoron értékesebb sípok szóltak, de azok rekvirálásra kerültek. Az orgona életében 1963-ban történt egy nagyobb szabású átépítés. Az eredeti pneumatikus billentyűzet rendszert felváltotta az elektromos vezérlés, melynek következtében a játszóasztalt a karzatban oda lehetett tenni, ahova éppen csak akarta az akkori kántor. Így történt, hogy 1963-ban elbontották az eredeti játszóasztalt (amely úgyszintén középen helyezkedett el, mint most ismét), és helyébe készült egy új de immár 3 manuálos asztal. Az orgona ház sem ért korábban faltól falig. A bővítés két oldalon szintén 1963-ban készült, és így jutott hely az orgona bővítésére, egy teljesen különálló harmadik manuál beépítésére. 50 évvel ezelőtt a kor gyengeáramú technológiája, még nagyon gyerekcipőben járt, ezért is történt az, hogy az utóbbi 5-6 évben az orgona kezdett „elhalni”.
A rossz állapota, az esetlegesen működő elektronika, a régi fujtató motor annyira elhasználódott, hogy meg voltak számlálva a napjai. Hála az Isteni gondviselésnek, Újpest város vezetésének, és nem utolsó sorban a képviselőtestületnek, de legfőképp Zoltán atya nyitottságának a hangszer iránt, az orgonánk 3 év leforgása alatt teljesen megújulhatott. Lukács Tamás noszvaji orgonaépítő – restaurátor mester 4 felújítási fázist javasolt, amely mind rendben el is készült. Az első fázisban a teljes aerofon szerkezet lett felújítva, mind a 2790 darab síp, szélládák, légjáratok portalanításra kerültek, és javítva lettek.
A második fázis az új fujtató motor beszerzése és beszerelése volt. Az új 1,5 kilowatt teljesítményű motor Vámoszabadiban készült, és korszerű technológiával percenként 35 köbméter levegőt termel a hangszer megszólaltatására. A harmadik és a negyedik fázis elválaszthatatlanok voltak egymástól, vagyis egyszerre kellett elkészülniük. A harmadik fázis az orgona szelepjeit, hangszínsorait mozgató elektronika cseréje volt, míg a negyedik fázis egy új játszóasztal elkészítése. Miért kellett új játszóasztal, miért nem volt jó a régi?
A régit 1963-ban Budapesten a fővárosi hangszerkészítő vállalat Füredi úti orgonaüzemében nem nemzetközi szabvány szerint készítették. Szűkek voltak a billentyűk, a pedálbillentyűk úgyszintén szűkek és sekély járásúak voltak. De maguk a billentyűborítások is olyan rossz (akkori körülmények közt fellelhető anyagok felhasználásával) minőségben készültek, hogy mára már teljesen elkoptak. A hangszínkapcsolók elektromos alkatrészei a nagy elektromos ingadozásokban mind-mind megégtek, volt olyan eset is, hogy poroltóval tüzet kellett oltani az orgonában az elektronika hibája miatt. Az új játszóasztalt a kőbányai székhelyű Váradi István és Fia aranykoszorús orgonaépítő vállalkozás építette; a hangszerbe, mint teljes nagy egységbe (játszóasztal és szekrény) az elektronikát Szabó Tibor újpesti elektromérnök tervezte és készítette. Sajnos az új játszóasztal építése körül elég sok huza-vona történt. Elsősorban az anyagi feltételeket kellett megteremteni, amelyben az önkormányzat partnerséget vállalt, de így is lassan indulhatott el a kivitelezés. A másik nehézség az volt, hogy a korábbi árajánlatokat nehezen lehetett aktualizálni, és a sok Németországból rendelendő alkatrész euró-forint árfolyam ingadozás, forintgyengülés miatt sokszor, és sokat változott. Ez év márciusában mégis megíródtak a szerződések Lukács Tamás, Váradi István, és Szabó Tibor valamint a Főplébánia között, és elkezdődhetett a kivitelezés. Az új játszóasztal művészi kivitelezésénél fő szempont volt az időtállóság, a nemes faanyagok gondos megválogatása, felhasználása, és a stilisztikai egység a 104 éves orgonaház felépítményével, illetve a templombelső berendezéseivel.
A faanyagok, amelyek felhasználásra kerültek a tölgyfán kívül mind nemes trópusi kemény szerkezetű faanyagok, úgy mint: wenge, makaszári ében, afrikai rózsafa, zebrano. Váradi István nagyon készségesen tett eleget a kialakítási kéréseknek, és szakszerűen adta hozzá több évtizedes tapasztalatból szerzett szaktudását, hogy az új asztal BDO nemzetközi szabványnak megfelelően jó minőségben, de mégis egyéni ízléseket is kielégítve készülhessen el. Időközben a karzat újrapadolása is megtörtént, amely gondnokunk Pozsgay György munkája. Nemes időtálló hajópadló került lerakásra. Sok-sok évtizeden keresztül ad majd helyet a rajta elhelyezett új játszóasztalnak. A játszóasztal új elektronikáját Szabó Tibor mérnök, vállalkozó a kor legmodernebb, megbízható, és precízen működő alkatrészeiből tervezte és építette meg. Minden elektromos vezérlés szándékosan sok-sok kis egységből készült, és tevődik össze formálva egy nagy teljes elektromos vezérlést, hogy esetleges hibák esetén ne kelljen a teljes vezérlést ismét cserélni, hanem csak a kis hibás egységet. Az orgona új elektronikája 15 éves garanciával készült, de ahhoz, hogy ez a garancia vállalható legyen a plébániának el kellett készítenie az orgona villanyos védelmét is. Villám, illetve fázis kimaradási védelmet kapott a rendszer, így most kisebb az esélye annak, hogy egy vihar kárt tegyen az elektromos berendezésekben, a fujtató motorban. Lukács Tamás fővállalkozó történelmi pillanatot írt, amikor ez év júliusában felemelte a játszóasztalt új helyére, a teljesen felújított karzatba. Az új asztal immár a karzat mértani közepére került, amelyre helytakarékosság, és nem utolsó sorban esztétikai stilisztikai irányelvek miatt volt szükség.
A teljes felújítás nem jöhetett volna létre híveink buzgó adományai, és Újpest városvezetése, elkötelezett támogatása nélkül. A hangszer, a karzat padozat csere, villanyos munkálatok, és egyéb apró járulékos költségek közel 23 millió forintra rúgnak, melyből a legnagyobb részt Újpest város Önkormányzatának köszönhetünk. Ezt a köszönetet és hálát úgy is kifejezni óhajtottuk, hogy a játszóasztal kottatartójába faintarziával bekerült Újpest város címere, mint kifejezendő, hogy egy részt az orgonából jelképesen köszönetképpen a városnak adunk.
Hirdesse Újpest legidősebb és legnagyobb hangszere Isten dicsőségét, szóljanak rajta az szent énekek hangjai, melyek az emberek lelkét áhítatukban közelebb viszik Urunk Alkotónk felé. Istennek legyen hála.