december 21 péntek

December 21, péntek

Napi gondolat: Én 2,8-14 - Zs 32 - Lk 1,39-45

Ma az Énekek Énekének könyvéből olvastunk. A lakodalmas szimbólumok egyike a méz volt a magyar népszokásban. Az esküvő után, az új férj házába érkező új asszonyt a kapuban mézes kenyérrel fogadták, és a vőlegényével együtt evett mézet. Mert a te szavad édes, és oly bájos az arcod!” - Mondja a vőlegény a menyasszonynak az Énekek Énekében. Valami ilyen édességgel várjuk a Jézussal való találkozást is. „Szerelmesem hangját hallom: jön már ugrálva a hegyeken.”

Barsi Balázs atyát idézem:

Kedvesem, az Örökkévaló, az én fölépítőm, aki örök szeretettel szeretett engem, az én emberi testemet vette fel. Senki nem lett és nem lehet emberré értem, csak ő, az élő Isten örökkévaló Fia. Már itt áll a házam falánál... Nemsokára benéz az én világomba, emberi szemén keresztül, a teremtés rácsos ablakán... És tekintetével engem keres.

Ő nem csak azért keres, mert nekem szükségem van rá, akkor nem nevezné magát Vőlegénynek, hanem csak Istennek és Úrnak. Ő maga is szomjazik szeretetemre.

Küldd el Szentlelkedet, Jézusom, hogy ne legyek terméketlen fügefa és gyümölcstelen szőlőtő. Az édes gyümölcs, amit keresel, a Szentlélek gyümölcse, a szeretet.”

Imádság: Ó-antifóna
Ó, felkelő Nap, az örök élet ragyogása. Az igazságosság napja. Jöjj, ó, Urunk, és világosíts meg bennünket, akik itt ülünk a sötétségben és a halál árnyékában.

 

Kérdések-válaszok:
Miért sütünk mézeskalácsot, mézes ételeket karácsonyra?

Hozsanna 16. számú éneke, szövegét Sík Sándor szerzette.
Az angyal énekel, tekints az égre fel,
napvilágos lett az éj, meghasadt az ég,
és a Második Személy most a földre lép.
Mézet ont az ég! Mézet ont az ég.
A hagyományőrző családoknál a szentestei vacsora első fogása a mézbe mártott dió, ostya, fokhagyma, alma.

Az Ószövetségben a tejjel-mézzel folyó Kánaán, az Ígéret földje gazdagságának jelképe.
A méz hagyományosan Jézus szimbólum. A méz megáldása (tejjel és vízzel együtt) ősi szertartás volt. Az első keresztények a kereszteléskor mézzel kínálták meg az újonnan megkeresztelteket. A tej és a méz megáldása a XIV. századik a misekönyvek része: a tej az emberi, a méz az isteni természet jelképe, a kettő együtt a Jézusban való egység szimbóluma. A méz az ókorban az olajjal és a viasszal együtt előkelő ajándéknak számított. A legszebb szokás, amit olvastam: az Alföldön, amikor a roráté misére mentek, egy kanál mézet ettek, hogy édes legyen a nyelv, mely Máriát köszönti!
És még inkább édes legyen a nyelv, mely a kis Jézust köszönti.

Szentek
Szent Themisztoklész, görög vértanú + 250
Canisius Szent Péter, jezsuita pap, egyháztanító, + 1597
Boldog Adrian, 13. századi Dalmáciai vértanú
Szent Anastasius, XII, Antióchiai pátriárka + 609
Dung Lac Szent András, vietnami vértanú. + 1839
Szent Glycerius, Vértanú pap, Nikodémiában + 303
Toulouse-i Szent Honoratus, 3. századi püspök
Szent John és Festus, Toscán vértanúk
Vincent Szent János, bencés püspök a 7. században
Boldog Péter Friedhofen, Az Irgalmasság Testvérei rend alapítója, + 1860
Szent. Severinus, Trier püspöke + 300
Szent Themistoeles, kisázsiai vértanú + 253