15. nap
December 15, advent 3. vasárnapja
Az Úr közöttetek van, ne félj többé semmi rossztól! (Szof 3,16)
Ma az öröm vasárnapja van, de egész hitünk alapja is az evangélium, azaz örömhír. Mégis napjaink meghatározója nem az örömhír, hanem a félelem, a szorongás, a gonoszság. A jó hír manapság nem hír. A napi hírek a háború, a tragédia, a botrány. Az igazi öröm megéléshez mi keresztények nem a szőnyeg alá söpörjük félelmeinket, nem nézünk el közömbösen a világ gonoszságai felett.
A félelem olyan emberi ősjelenség, mint a hit, a bizalom, a remény és a szeretet. Ezért központi témája nemcsak a bölcseletnek és a hittudománynak, hanem a pszichológiának, az irodalomnak, a képző és előadóművészeteknek is.
A félelemmel való szembenézés, elkerülhetetlenül az élet értelmének kérdéséhez vezeti az embert. Az Újszövetség is ismeri a régi a kettősséget: világfélelem és istenfélelem. Jézus isteni erejének megtapasztalása a tanítványokat a bénító félelemtől Isten áhítatos imádásához és dicsőítéséhez vezeti.
Előttünk áll Jézus példaképül: megsiratta barátját Lázárt, és megrendült, vérrel verítékezett a haláltusájában. Ezek az emberi oldalak. De Jézus a vérrel való verejtékezésnél nem marad magára, nem az emberi erőben bízik, pontosabban ekkor félnie kellene, elcsüggedni, hanem Istenre, a teremtőre, Atyjára bízza magát: A Te akaratod legyen meg, ne az enyém…..
Ez az út a tartós öröm alapja, annak az örömnek, melyet senki sem vehet el tőlünk. Az igazi tartós örömöt az adja, hogy Isten mindig megbocsájt nekünk, mindig újra kezdhetünk.
Öt évszázaddal ezelőtt élt Rómában egy szent, akit Néri Fülöpnek hívtak. Úgy vonult be a történelembe, mint az öröm szentje. A szegény és elhagyatott gyerekeknek azt mondogatta az oratóriumban: „Gyermekeim, legyetek vidámak; nem akarok aggályoskodást és mélabút; nekem elég, ha nem isztok”. Vagy: „Legyetek jók, ha tudtok!” Honnan forrásozott az ő öröme? Néri Szent Fülöp olyan szeretetet táplált Isten iránt, hogy olykor úgy érezte, felrobban a szíve a mellkasában. Öröme a legteljesebb értelemben véve a Lélek gyümölcse volt, az isteni megbocsájtás öröme.
Az evangélium örömhír: de ezt nem lehet lógó orral, kiégett sötét arccal megélni, hanem csak annak a példabeszédbeli embernek az örömével, aki titkos kincsre és értékes gyöngyszemre lelt, ezért eladja mindenét, hogy a kincs, az öröm övé lehessen.
Imádság:
Uram, Jézusom, igazi, félelem mentes örömre kérlek téged! Az öröm vasárnapján erősíts meg, hogy soha ne fáradjak bele a jóba, ha egy pillanatra talán kedvemet is veszíteném, rám törne a bánat, a kétely, vagy a csüggedés, akkor küldd el angyalodat, hogy megerősítsen. Add, hogy ne legyek kicsinyhitű, gyáva, érezzem, hogy veled együtt mindig az erőt, az igazságot képviselem, hogy egyedül kisebbség vagyok, de veled a többség. Add Uram, hogy János evangéliumában, a 16,33-ban megőrzött szavad legyen a biztatóm: „Azért mondtam el ezeket nektek, hogy békességet találjatok bennem. A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyőztem a világot.” - Amen.