14. nap
December 14, szombat: Keresztes Szent János
Téríts meg minket, Istenünk, * ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk. (Zsolt 79,4)
A mai zsoltárvers refrénjét választottam mottónak, mert ez illik legjobban a mai nap szentjéhez, Keresztes Szent Jánoshoz. János Szent János, Avilai Terézzel együtt a mai spanyol irodalmi nyelv létrehozója sok szép írásával. Megpróbálja megreformálni a laza kolostori életet. Ezért szerzetes társai börtönbe zárják. Keresztes Szent János előre menekül, a jó Isten karjai felé. A „Lélek sötét éjszakája” művében olvashatjuk is sok lelki gyötrődését.
Példakép, mert Istenre bízza a megoldást, ott a börtönben érik, fejlődik, mélyül a hite.
Azt az utat járja, mint Mózes a Vörös tenger előtt. Mózes nem visszavonja kérését, nem elmenekül, mint sok vezető tette, nem hősi halált akar halni, hanem ráhagyatkozik Istenre. Előképe Jézusnak, aki a Getszemáni kertben nem elmenekül, nem visszavonja tanítását, nem követi a kardot rántó apostolokat, hanem vérrel verítékezve, de ráhagyatkozik a jó Istenre.
Ezek az igazi szabadság útjai. Bármi pótmegoldásokat kínál is fel számunkra a világ, amelyek az adott pillanatban kecsegtetőnek tűnnek, mi szabadok leszünk, mert Istenre hagyatkozunk!
Az igazság akkor valós, ha nyugtalanít bennünket. Nem ellentmondás ez? Ferenc pápát idézem: „Őrizzük meg lelkünk nyugtalanságát, ami segít, hogy szabadok maradjunk, szabadok a bűntől és a túlzott merevségtől.”
Adventi feladatunk, hogy törekedjünk Jézus felé, az igazság forrása felé, aki szabaddá tesz minket. Erre a két pillérre épül tehát a keresztény szabadság: Jézus kegyelmére, és az igazságra, melyet Krisztus fed föl előttünk, és ami Ő maga.
Imádság:
Urunk, Jézus! Téríts meg bennünket! Vezess az igazság útján. Te, aki teljes odaadással fogadtad el egykoron a kereszthalált üdvösségünkért, kérünk: tégy minket és a világ minden emberét keresztáldozatod részesévé, hogy létünk és cselekedeteink szabad és tudatos részesedés legyenek üdvözítő művedben.
Uram, Jézus! Ha igazi gyermekeid akarunk lenni, ha hitbéli örökségünkről nem akarunk lemondani, akkor vállalnunk kell a szenvedést nekünk is, és nem szabad elmenekülnünk előle! Ehhez az adventi úthoz add erődet és áldásodat! Úgy legyen! Ámen!