Advent 19. napja, december 15, csütörtök
De most örökre szóló irgalommal megkönyörülök rajtad.
Az Úr mondja ezt, a te Megváltód. (Iz 54,10)
A hívő képtelen félni egy olyan Istentől, aki úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. Isten az irgalom, a megbocsátás és a szeretet Istene.
A mesékben a gonosz mostoha szívében nincs irgalom. A jó király viszont tele van irgalommal az alattvalói iránt. - A király irgalmában részesítheti a halálra ítéltet. A zsarnoknak, a bűnét meg nem bánónak azonban nincs irgalom.
A pap az isten irgalma alapján Jézus nevében megbocsátja a bűnöket. A rossz lelkiismeretű ember irgalomért könyörög.
A Szentírás sehol nem mondja, hogy csak azokkal legyünk irgalmasok, akikről feltételezhetjük, hogy bánják a bűneiket vagy már a kegyelem állapotában vannak. Éppen ellenkezőleg: a Biblia arra tanít, hogy tegyünk jót ellenségeinkkel is, azokkal is, akik átkoznak és bántanak bennünket. Legyünk irgalmasok, mert a mennyei Atyánk irgalmas, és felhozza a napját jókra és gonoszokra egyaránt.
Az irgalom nem helyettesíti sem az igazságot és a törvényt, sem a kegyelmet. Az irgalom egyszerűen másra irányul: a bűn miatti nyomorúságunk enyhítésére.
Lelkiismeretvizsgálat
Az irgalom és a kegyelem Istenünk ingyenes ajándékai. De az ajándékot el kell tudni fogadni, és élni is kell vele. Nyitott a szívem, a szemem az isteni irgalom befogadására, vagy minden újtól, minden kezdeményezéstől a legszívesebben elzárkózom?
Szívembe hintetted bűnbánat szikráját,
S én kérlek Uram, szíts belőle máglyát.
Égesd ki szívemből vágyát a bűnnek,
Eztán megmaradjak szeretetben hűnek.
Arra vezesd utam, ahol jót tehetek,
Ezáltal Tenéked jó szolgád lehetek.
Öröm a szívemnek, lelkemnek jutalom,
Hogy gyarló fejemre ily nagy az irgalom.
Áldassék a neved mindenségnek Ura,
Hogy nem zárult reám pokolnak kapuja,
A bűnös emberre irgalommal nézel,
És ha feléd fordul, megtöltöd reménnyel.
Dietrich Bonhoeffer:
Hiszem, hogy Isten mindent, még a legrosszabb dolgot is, engedi és segíti, hogy jóra forduljon. Ehhez olyan emberekre van szüksége, akik mindenben a legjobbat szolgálják. Hiszem, hogy Isten minden szükségben annyi erőt ad a kitartáshoz, amennyire szükségünk van. Ezt azonban senki sem kapja meg előre, azért, hogy ne önmagunkra, hanem egyedül csak őrá hagyatkozzunk. Az ilyen hitben teljesen eltűnik a jövőtől való félelem. Hiszem, hogy hibáink és tévedéseink nem hiábavalók, és Istennek nem nehezebb ezeket helyre igazítani, mint az általunk jónak vélt cselekedeteinket. Hiszem, hogy Isten nem időtlen végzet, hanem őszinte imádságra és felelősségteljes tettekre vár és válaszol.
Ima:
Istenem, aki irgalmas vagy a nyomorulthoz, bocsáss meg nekem, egy bűnösnek, adj életet egy halottnak, megigazulást egy gonosznak, kegyelmed kenetét egy megkeményedett szívnek. Végtelenül kegyes Isten, hívj vissza engem, egy szökevényt, vonzz magadhoz egy lázadót, emelj föl egy elesettet, támogasd a lábon állót, vezesd az úton haladót! Ámen. (Aquinói Szent Tamás)