8/ Advent első hete, szombat
A mai olvasmány is Izajás próféta könyvéből való (Iz 30,19-21.23-26)
- Kiemelt értelmező mondata így hangzik:
„Az Úr megkönyörül népén; meggyógyítja sebeit, megáldja termőföldjeit, legyőzi ellenségeit.”
Van olyan ember, aki minden testi-lelki sebemet be tudja kötözni, minden ellenségemet segít legyőzni? Sajnos nincsen, bármennyire is barátom, társam, testvérem.
De én nem is emberi erőben bizakodom. Ami embernek lehetetlen, Isten segítségével hiszem, hogy lehetséges!
Annyiszor meghallgatta már imámat az Úr, miért ne tenné meg ezt most is? Hiszem, hogy az Úr be fogja gyógyítani a lelki sebeimet, megszabadít a rossz emlékektől, a helyes útra tereli érzelmeimet, valamint gyógyítja a testet is, hogy éppé és erőssé tegyen.
Igen, az Úr sokszor megsegített, adta segítségét, rám árasztotta a kegyelmét, bőven! Ez igaz. De ezt a segítséget el is kell fogadni, ezt a kegyelmet meg is kell tudnom élni. Mivel mindig elkanyarodunk az úttól, ezért jó az advent. Most kicsit lecsendesedek, és visszatekintek hitem útjára, ahol már éreztem Istenem kegyelmét.
Hallgasd meg, Jézus Krisztus, az életbe belefáradt, sokszor már megkeseredett hívedet, amely ma bizalommal fordul feléd! Hallgasd meg kegyelmesen szent egyházad kéréseit, amely a Covid vírus hullámaiban meggyengült szinte megnyomorodott. Ne hagyj el minket és ne feledkezzél el rólunk: ne menj messze tőlünk!
Mai jó elhatározásom:
Ma én is megkönyörülök valakin. Aki adósom nekem, aki a soron lenne, hogy tegyen jót, de rám várna. Aki fáradt, akin segítettem, de nem köszönte meg eléggé.