A év húsvét 6. vasárnapja 2023 - Jn 14,15-21
A mai evangélium Jézus búcsúbeszédének az egyik legfontosabb mondatát tartalmazza: Jézus megígéri a Szentlelket az apostoloknak. Pontosabban valakit, aki helyette segíti majd az apostolokat. A παράκλητος (paraklétosz) szót a hivatalos katolikus fordítás "vigasztalónak" fordítja, az újabb protestáns változatok inkább a "pártfogót" használják. A szó egyébként jelent közbenjárót, szószólót is, vagy egész egyszerűen "támasz"-t. A sokféle fordítási lehetőség is mutatja, hogy milyen összetett segítségről van szó. Az egyház az évszázadok alatt a Szentlélekben azonosította a Vigasztaló, Pártfogó Támaszt. Nem véletlen, hogy pünkösdre várakozva hallhatjuk ezt az igeszakaszt.
Az igazság megvalósulása az Isten országát jelenti. Az igazság lelke pedig mindenféle szempontból a helyes cselekedetekre vezet.
Bátran állíthatjuk, hogy aki megtartja Jézus parancsait, abban a Szentlélek is működni fog. Fontos ehhez azt is hozzátenni, hogy a jézusi parancsok nem valamiféle vallásgyakorlatot, hanem konkrétan az Isten és emberek tevékeny szeretetét jelentik. Aki tehát az emberekért tesz, abban - Jézus mennybemenetele után - a Szentlélek munkálkodik.
A Szentlélek "megtanít bennünket mindenre és eszünkbe juttat mindent, amit Jézus mondott nekünk" - ha megtartjuk Jézus (és az Atya) parancsait. Önerősítő folyamat ez, minél inkább Jézus parancsai szerint éljük az életünket, annál inkább támogat minket a Szentlélek.
Urunk Jézus a Lelket Védőnek nevezi. Mindazt, amit földi működése alatt Krisztus tett övéiért, pünkösd után a Lélek folytatja: bennetek van, ismeritek őt, megtanít titeket mindenre, nem magától beszél, hanem amit kapott, azt adja tudtul. A Lélek élő valóság, a Szentháromság harmadik személye, Védelmező. Oktat és vezet, betölt és vigasztal. Vajon ismerjük-e őt, jelen van-e az életünkben?
Krisztus szeretne betölteni a Lelkével. Tüzet akart gyújtani a földön. Ki akarja cserélni a lelkünket, önmagunk fölé akar emelni bennünket. Az ember lelke olyan sokszor megfárad, elkeseredik. Reményik Sándor költő írja:
„Hiába minden, - egyre romlik a lelkem, - az Isten hangszere.”
Krisztus a maga Lelkét adja a lelkünkbe, hogy tudjunk az ő szemével látni, az ő szívével szeretni. Önzésünk, korlátaink, elkeseredéseink fölé emel minket. Egyházunkban is mennyire nagy szükség volna minél több olyan emberre, aki a Lélek erejében él és sugárzik! Valaki azt mondta: szent az, akinek a közelében szemernyi kételyünk sincs afelől, hogy Isten létezik. Vajon ilyen emberek vagyunk-e, akiknek a szavaiból, mozdulataiból érzik Isten jelenlétét? A Lélek erejében éljük-e a mindennapjainkat, aki védelmez, oktat, vezet, vigasztal?
„Ha szeretsz, megteszed, amit mondok.” Hányszor hallhattuk ezt gyerekkorunkban. Akár zsarolásnak is hangozhat. Főleg, ha megfordítom: Ha nem teszed, amire tanítalak, nem szeretsz engem, és nem tartozol az enyémek közé. A kulcskérdés, hogy oda akarok-e tartozni. Ad-e ez a tanítás, a szerinte való élet valami olyat, ami miatt érdemes szakítani minden mással. A békesség, amit Jézus ígér, nagyobb békesség-e, mint a világ békéje? Mi a különbség a kettő között? Elég-e békességben élni a világgal?
Jézustól megkaptuk az Igazság Lelkét.
Furcsa világban élünk, nincs béke, sem országok, sem egyének között. Nem is könnyű eligazodni. Elterjedt a „politikai korrektség”. Vezérlő elv lett, sajnos nemcsak a politikában, hanem a politikából leszüremkedett a mindennapi életbe is. Mit jelent valójában? Tégy úgy, mintha mindent másként látnál, mint amilyen valójában, tagadd a valóságot, hazudj! Ez az a mentalitás, amely nem néz a dolgok mélyére, nem gondolja végig a történéseket… Mondja, amit várnak tőle. A kommunikációban szinte természetes, de uralja a gazdasági életet, és lassan átjárja mindennapjainkat is. Aki másként értelmezi a valóságot, aki másként gondolkodik, másként beszél, annak tartania kell attól, hogy kirekesztik. Alkalmazkodni kell, mert különben hátrányok érik a sorból kilógót. A globalizált világállam eszménye nem egyeztethető össze a hagyományaira építő, ember léptékű világlátással. A nemzet, a család, a vallás túlhaladott fogalmak lettek. A manipulatív, irányított beszéd igyekszik elsöpörni a lokális gondolkodást. A világ hatalmasságainak erős törekvése, a propaganda gépezet szinte elhomályosítja a helyes utat.
A Lélek által Isten állandóan az igazságot akarja közölni velünk. Ezzel szemben a világ valóságos maffiának bizonyul az igazság eltemetésében. A Lélek eszünkbe juttatja, feleleveníti azt, amit Jézus tanított. A teljesség felé vezet.
Az igazság mindenkor elérhető teljességét, az akkor birtokolható szintézist segíti megteremteni. Van tehát eligazodási lehetőségünk! Csak erős ráfigyelés kell! Hogyan próbálok eligazodni a világban? Figyelek a bennem élő Lélekre? A katolikus baráti közösség segít megmaradni az igaz úton?
Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem, mondja Jézus. A szeretet igazi mércéje a tanítás megtartása.
Jézus tanításának félre nem magyarázható mondata: Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem.
Sokan vannak, akik magyarázkodnak, kifogásokat keresnek, amikor bizonyítani akarják, hogy Istenhez tartoznak:
„hiszek Istenben, de nem vagyok vallásgyakorló;
hívő vagyok a magam módján;
elhiszem, hogy Isten létezik;
nem kell egyházhoz tartoznom ahhoz, hogy hívő legyek.”
De senkitől nem hallottam még: Hívő vagyok, mert megtartom a jézusi parancsokat.
Egy kisgyerek pontosan tudja, akkor és úgy szereti szüleit, ha megtartja, amit mondanak neki, ami kérnek tőle. Nem csupán az általunk kiválogatott, könnyűnek tartott parancsokról van szó. Aki el akarja mondani magáról, hogy szereti Jézus Krisztust és az őt küldő mennyei Atyát, egyet kell tennie: megtartani a parancsokat, magyarázkodás és kibúvó nélkül.
Egy bölcs prófétai előrelátást szeretnék idézni Szent XXIII. János pápától, az 1960-as évekből, amikor még nem volt Európai Unió, nem volt ilyen globalizáció, de szerintem ő ma is jól láttatja velünk a világ jeleit. Így ír:
„Mi egészen más véleményen vagyunk, mint azok a balsorspróféták, akik folyton csak vészt jósolnak, mintha ez a világ pusztulás előtt állna. Az emberiség életének jelenlegi fejlődésében, amelyben egységes rend, az egyesülés felé halad, nekünk sokkal inkább az isteni Gondviselés rejtett terveit kell felismernünk. Ez az isteni terv az idők folyamán saját célját követi, é mindent, még az ellentétes emberi törekvéseket is bölcsen úgy irányítja, hogy az Egyház üdvére, az emberek javára váljanak.”
Uram, Jézus! Bizalommal kérlek a mai vasárnapon, küldd el nekem az Igazság lelkét. A Lélek által lássam meg saját lehetőségem határait, és szeressek mindenkit úgy, ahogy van! A Lélek segítsen, hogy tiszteljem a különböző felek érdekeit, egyedül a nemes célt és a jóakaratot tekintsem. Így szeretnék kényszer és szorongattatás nélkül a jónak szolgálni, és eközben hozzájárulni ahhoz, hogy mindenben a te szent akaratod teljesedjék! Úgy legyen! Ámen!