B év évközi 21. vasárnap, 2021, Jn 6,60-69
Kedves Testvérek!
Vannak életünkben olyan idők, amikor nehezen értjük meg Isten akaratát. A mai evangélium is ilyen helyzetről beszél. Az Úr Jézus saját testét és vérét akarja övéinek táplálékul adni, de hallgatósága értetlenül hallgatja szavait.
Bennünk is megdöbbenést okoz, ha arról hallunk, hogy egy ártatlan embert meggyaláznak, üldöznek. Értelmünkkel nem tudjuk felfogni. Amíg értelmünk fel tudja dolgozni az eseményeket, addig könnyű hinni. A hit ott kezdődik el igazán, amikor nem értjük Istent, és mégis bízunk benne. Ilyen bizalom volt Péter apostolban, amikor azt mondta: „Uram, az örök élet igéi nálad vannak.” Kérjük ma Istent, hogy mi is ilyen lelkülettel tudjuk követni Urunkat életünk nehéz helyzeteiben.
„Ti is el akartok menni?” – teszi fel a kérdést Jézus. A kenyérszaporítás után nagy tömeg követte, kereste Jézust. Amikor azonban ő tanítani akarta őket, hogy ne veszendő eledelért fáradozzanak, hanem belőle erőt merítve keressék üdvösségüket. sokan otthagyták. Kemény beszédnek tartották, hogy lelki értelemben vegyék magukhoz testét, vérét, és legyenek ők maguk is ezáltal az osztozás jelei, magukat adván a szeretet jeleiben, mint egy darab kenyeret, vagy kortynyi bort. Aki csak valamit például gyógyulást, munkát, kényelmet, biztonságot akar Jézustól, az előbb-utóbb el fogja hagyni. Csak az, aki már megélte, hogy nem pusztán segítségre, hanem magára Jézusra van szüksége, és vele együtt akar munkálkodni az Isten országában, az marad mellette. Rosszul esik, fájdalmas, és rossz érzés, amikor mellőlünk, templomi közösségünkből megy el valaki, marad el közülünk. Szomorú érzés, az is, amikor egy fontos kapcsolat széthullik a kezeink közt. Megpróbálhatunk erőfeszítéseket tenni, hogy visszatartsuk, de a könyörgés, a manipuláció legtöbbször nem segítenek. Ha elveszítünk valakit, akit szeretünk, vagy csalódunk emberekben, a biztonságot csak az adja, hogy Jézus velem van. A jogos fájdalmat csak az oldja fel, ha feldolgoztam, ha elengedtem az illetőt, mint Jézus a távozni szándékozókat. Persze imámban szívem mélyén őrzöm továbbra is, és minden alkalmat felhasználok arra, hogy újra hívjam, próbáljak közeledni feléje. „Ti is el akartok menni?” A kérdés nekem is szól! Jézus nekem is felteszi a kérdést: Te is el akarsz menni? Hiszen mindnyájunkat megkísért a magvető példabeszédében említett „világi gondok és evilági gazdagság”. Talán időnként jobban izgat a földi kenyér, mint az örök életre megtartó kenyér. Talán jobban foglalkoztat, hogy mi lesz holnap, mintsem, hogy mi lesz az örökkévalóságban. Talán rám is hat a tömegnyomás, a Jézustól semmit sem várók sokasága. Talán néha én is úgy gondolom, hogy nem kell annyira komolyan venni tanítását. Jézus szabadnak hagy, és várja a válaszom. Minden nap, újra és újra!
Számomra nem az a kérdés: Isten, vagy nem az Isten. Arról kell határoznom, ki, vagy mi legyen a fölöttem való. Arra születtünk, és nem kikerülhető, hogy szolgáljak. De szolgálni nem kényszerből akarok, hanem szabadon és szeretetből. Keresztény módon szeretném szolgálni családomat, magyar népemet, hazámat. Minél több embertársamnak a javára szeretnék tevékenykedni. Ezért úgy fogalmazom meg: nekem nem az Isten és embertársaim közül kell választanom, mert én minden emberben is a jó Istent akarom szolgálni, az ő dicsőségére cselekedni. És minden megimádkozott szolgálat után érzem, boldogító és megnyugtató érzés Isten dicsőségére cselekednem.
Urunk Jézus a legszűkebb tanítványi kört is döntés elő állítja. Sőt őket is hajlandó elengedni, mert a meggyőződőséből nem engedhet. Mégsem kell egyedül maradni, mert Péter vallomása megtartja a szűk kis csapatot. De kihez mehettek volna Jézuson kívül?
Mint a mai korban sokan felteszik a kérdést, hát kire lehet hallgatni, kire lehetne szavazni, melyik párt a keresztényibb? -
Hát Jézus korában sem lehetett volna egyikre sem igent mondani.
Az írástudók nem ismerték fel azt, akiről az írások jövendöltek. - A farizeusok görcsösen igyekeztek megtartani a törvény betűjét. - A szadduceusok a jobb pozícióért elárulták népüket a római császárnál. - Az esszénusok kivonultak a világból a pusztába. - A zelóták az ellenség kiirtásával, megölésével akartak szabad hazát teremteni. Ez az ötféle irányzat szerepel a Bibliában Jézus korából. Egyik sem tudott megoldást adni.
De Péteré a szó, aki a békesség és szeretet titkát Jézusnál találja meg, ezért marad nála, és erre szólítja fel apostoltársait.
Egy ideillő versből, Túrmezei Erzsébet költőnő, Krisztus követése verséből idézek:
Ő ment az úton. Hátra nem tekintett.
Életet mentett, égi magot hintett,
s bár százak, ezrek léptek nyomára,
tudta, hogy megy: fel a Golgotára.
Tudta, hányan maradnak el mögötte.
Azt kérdezik csak, uralkodni jött-e.
Ha nem, hát vissza, rettenve, ijedve.
Szenvedni vele kinek volna kedve?
Tudta, hogy fenn, fenn a kereszt alatt,
csak egy viharvert, árva kis csapat,
csak annyi lesz az, ami megmarad. ….
A könnyes, árva, viharvert csapatnak
odaát pálmát és koronát adnak
fehér, hótiszta angyalseregek.
Kitárulnak tündöklő egek.
Ujjongva zeng az örök hálaének.
De hányan lesznek, akik odaérnek?
Uram, Istenem, bárcsak én se akarnék sose elmenni mellőled! Ne engedd, hogy kényelemszeretetem, kisebb-nagyobb problémáim elsodorjanak Tőled! Köszönöm, hogy meg akarod osztani velünk a Te Országodat! Segíts, hogy vigyázzak erre a – legnagyobb – kincsre! Adj erőt, hogy naponta hozzátehessem a magam – mégoly parányi – részét! Mert te vagy, aki értelmet, erőt ad az életemnek. Ámen.
Hívek könyörgése, B év, évközi 21. vas
Pap:
Testvéreim, ha feltétel nélkül hiszünk Istenben, akkor örömben és bánatban egyaránt rábízhatjuk az életünket. E bizalom alapján terjesszük eléje most kéréseinket!
Felolvasó:
1. Könyörgünk azokért, akik csalódtak az Egyházban. Urunk, általunk mutass jó példát számukra a meggyőződéses keresztény életre.
2. Könyörgünk azokért, akik fájdalmasan tapasztalták, hogy az Isten felé vezető út fáradságosabb, mint ők gondolták. Kérünk Urunk, bátorítsd őket a hit útján.
3. Könyörgünk azokért a szülőkért és gyermekekért, akik nem bíznak egymásban. Kérünk Urunk, segítsd őket, hogy megtalálják az egymáshoz vezető utat.
4. Könyörgünk a lanyha és közömbös keresztényekért. Segítsd őket Urunk, hogy egyértelműen és következetesen tudják követni az evangélium tanítását.
5. Könyörögjünk szenvedő és nélkülöző testvéreinkért, hogy az evangélium szavából erőt és vigasztalást merítsenek!
Pap:
Urunk, Istenünk! Tudjuk, hogy nem könnyű téged mindig megérteni, és ez néha kikezdi, gyengíti hitünket. Hálásak vagyunk neked, ha ilyenkor is a nyomunkba szegődsz, és rávezetsz arra az útra, amely az örök boldogságunkba torkollik. Kérünk, szentelj és áldj meg bennünket, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Amen.