karácsonyi 4 beszéd 2020

Vigília mise - éjféli mise - és ünnepi mise, és a Szent Család vasárnapi beszédek 2020-ban.

B év karácsony vigília mise 2020 : Mt 1,18-25

Kedves Testvérek!
December 24, Ádám-Éva napja, az utolsó adventi nap, böjti nap, a készület napja.
De ezt az estét úgy hívjuk: Szenteste. Mi keresztények mintegy kettős időszámításban élünk. A naptár szerint éjféltől kezdődik az új nap. A régi zsidó időszámítás az esthajnalcsillag feljövetelétől, sötétedéstől sötétedésig számolta az időt. Ezért van a nagy ünnepeknek ma is vigíliája, virrasztása. Így tulajdonképpen a vasárnap ünneplése is szombat estével kezdődik, és vasárnap éjféllel ér véget, így hosszabb, mint 24 óra. A mai este így már a holnapi ünnephez tartozó.
   A szenteste emlékeztet bennünket arra, hogy Isten végtelen kegyelméből eljött közénk, megszületett. Olyan közel jött, amennyire csak lehet, hiszen emberré lett Mária által a kis Jézusban. A tudatunk nem ragadhatta volna meg Isten lényegét, ahogyan látszik az ószövetségi Szentírás szavaiban is. Van egy pont, ahol az emberi okoskodás véget ér, és az emberi erő kevés: saját magát senki sem tudja megváltani az ősbűn örökségétől. Szükség volt a végtelen utazásra, hogy megjelenjen közöttünk a Megváltó.
Jézus Krisztus neve a keresztény hitünk legalapvetőbb hitvallása. Még az első niceai zsinaton megfogalmazott keresztény hitvallásnál is tömörebb. Aki a niceai–konstantinápolyi hitvallást vallja, az kereszténynek számít, de a krisztushívő először is ezt vallja: Jézus Krisztus. Ez nem egy vezetéknév–keresztnév páros, ahogyan sokan gondolják, hanem önmagában is egy mondat alannyal és állítmánnyal, a Krisztus-hit alapja: Jézus a név, mely jelentése, hogy velünk van az Isten, közénk született; a Krisztus szó pedig fölkentet, megváltót jelent. A névvé nemesült hitvallás tehát Jézus a Krisztus, azaz Jézus a Megváltó.
 Jézus neve találó, hiszen Máté leírásában, és a korai keresztények hite szerint Jézus megváltotta Isten népét a bűneitől. Harmadik neve az Izajás 7,14-idézetből ered: "Emmánuelnek fogják hívni." Acház királynak és udvarának Izajás próféta jelentette be, hogy egy bizonyos fiatalasszony fiút fog szülni. Az Emmánuel szó héber jelentése "Isten velünk van", és ez fejezi ki Jézus jelentőségét Máté és a korai egyház számára. Ugyanis hasonló megjegyzésre bukkanunk az evangélium utolsó versében is: "Íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig."
  Ezen az éjszakán és holnap Jézus születését ünnepeljük, de nem tudjuk pontos idejét, csak a helyét Betlehemben. Az év bármely napján megtörténhetett, de mi jelképként az évnek az északi féltekén legrövidebb napján ünnepeljük: születésével, életével, feltámadásával fényt, világosságot hozott emberi életünkbe, hogy ne a lelki sötétségben tapogatózzunk. De születésének nem is a kronológiai ideje számít, hanem az üzenete, mely szerint Isten keres bennünket, be akar lépni az életünkbe, áhítozik rá, hogy szeressük. A végtelen távolságból érkezik közénk, hogy tudatunk megragadhassa a létezésének csodálatosságát.
És mint oly sokszor, most is Isten lelke, a Szentlélek szólt bele az emberi történelembe. A fiatal nő, Mária édesanyává lesz, a férj, József a gyermek apjaként szerepel, a megszületett gyermek, Jézus pedig a világ Üdvözítője.
József, a mai evangélium központi alakja. Szentatyánk, Ferenc pápa 3 hete egy egész évet hirdetett meg december 8-tól kezdődően Szent József tiszteletére. Szent József kísérjen bennünket karácsony felé vezető utunkon.
József a mai evangélium szerint töpreng, fél, dönt és cselekszik. Miért fél József?
A jegyesség Jézus korának zsidó társadalmában sokkal erősebb elkötelezettséget jelentett, mint napjaink nyugati társadalmaiban. Tulajdonképpen a nő már a férfihoz tartozott. József zavara és tervei sejtetik gyanúját, mert azt hiszi, hogy Máriát elcsábították vagy megerőszakolták. Az ószövetségi törvények szigorú követője lévén József nem vehette volna el így Máriát feleségül. De József nem akarja kitenni Máriát a házasságtöréssel vádolt asszonyokkal szemben szokásos bírósági tárgyalás szégyenének, úgy határozott, hogy lemond a nyilvános eljárásról és magára vállalja a válás felelősségét. A válási eljárásokat ilyenkor is végrehajtották, de nem bíróságon, hanem a férfi kezdeményezésére.
Józsefet végül Isten küldötte, angyala téríti el szándékától, aki álmában jelenik meg előtte. Az álom megnyugtatta Józsefet. Nemcsak, hogy nem erőszakolták meg vagy csábították el Máriát, de a gyermek a Szentlélektől fogant és méltó a Dávid fia, Jézus és Emmánuel nevek viselésére. József az isteni kinyilatkoztatás szellemében cselekszik és feleségül veszi Máriát.
      Mindezek alapján joggal gondoljuk, hogy Józsefnek talán még súlyosabb lecke van föladva, mint Máriának: szinte passzívabb a szerepe. Választania kell, de a tény már megtörtént, Mária gyermeket vár. Mit mond rá? És Mária teljesen ki van szolgáltatva neki. A mi döntéshelyzeteinkhez képest egyetlen dolog játszik a kezére. A legdöntőbb érv, ami elfogadásra készteti, az nyomós érv, hogy most nyilvánvalóan egy isteni erő működik.
Amikor Jézus születést ünnepeljük, mi hívők egy régi történetnek vesszük, hanem aktualizáljuk a saját keresztény életünkre.
Így az a kérdés tevődik fel, hogy mi is felismerjük ezeket a helyzeteket? Mi már sokkal tudatosabban élünk. Mérlegelünk, minden lehetőséget bekalkulálunk. - Milyen súllyal esik latba esetünkben egy angyali sugallat? Vannak hozzá érzékszerveink, receptoraink? Ha nincs térerő a lelkemben az isteni szóra, hiábavaló lenne a megszólítás – még az Úr is tehetetlen.
    Tanuljunk Szent Józseftől!
Föladni jól elképzelt, fölépített elképzeléseinket, ha váratlan kihívás jön, akkor is, ha ezt a környezetem nem értené meg.
Tanuljunk Szent Józseftől, hogy ne idegenül és félénken álljunk meg Isten előtt: mint ahogy ő sem áll velem szemben idegenül és félelmetesen. Isten maga jön hozzám, hogy barátommá legyen. Egyesült velem, amikor megszületett és így magára vette emberi természetünket. Isten a kis Jézusban emberré lett, és ezáltal roppant hatalmas erőtérrel vesz körül! Ennek a hatókörébe állított bele engem, és akarom, kívánom, hogy mind jobban az övé legyek!
    Uram, Jézus! Úgy jöttél el, mint egy közülünk. Azért így születtél, hogy megértsük, mindenkor te jössz felénk abban, aki egy közülünk, mindenben hasonlóvá lett hozzánk. Születésed szép ünnepe arra bíztat, hogy örvendezve, ujjongva fogadjunk, és téged lássunk minden jóakaratú emberben. Ezért meg kell nyílnia szívemnek mindenki felé! Örvendezve és testvérként kell fogadnom mindenkit, mert csak így tudunk Téged is befogadni, hogy megszülethess a mi szívünkben is Ámen!

Áldozás utáni ima:
Nagy Szent Leó pápa imája:
„Szeretteim! Ma született a mi Üdvözítőnk, örvendezzünk! Nem szabad szomorkodnunk akkor, amikor az élet születését ünnepeljük; annak az életnek a születését, aki kioltotta belőlünk a haláltól való félelmet, és ígéretével az örök élet örömét oltja belénk.
Senki sincs ebből az örömből kizárva, egyformán mindannyiunknak megvan a közös okunk arra, hogy örvendezzünk. A mi Urunk ugyanis, mint a bűnnek és a halálnak a legyőzője jött közénk, hogy miként senkit sem talált köztünk bűntelennek, ugyanúgy mindnyájunkat megváltson. Vigadjon a szent, mert közelebb került a diadalhoz. Örüljön a bűnös, mert megbocsátásra kap meghívást. Örvendezzék a pogány is, mert őt is az életre hívják!

Karácsony éjféli mise   2020   LK 2,1-14

Kedves Testvérek!
 „Az angyalt hirtelen nagy mennyei sereg vette körül. Istent dicsőítve ezt zengték: »Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek!«”
Hallottuk az imént a karácsonyi evangéliumot. Egyébként ez azon ritka szentírási szakaszoknak az egyike, amely csak egyszer fordul elő egy évben, csak az éjféli misén olvassuk, máskor nem!
Hol van a magasság? Dicsőség a magasságban Istennek! - Hol van a föld? – Békesség a földön a jóakaratú embereknek!
Hogyan tudunk kapcsolatot teremteni a magasságossal, és ez jó lesz nekünk?
Az angyal leszállása a pásztorok közé tükrözi azt a köteléket, amit mi a gyermek Krisztusban látunk: kapcsolatot a menny és a föld, az Isten és az emberek között. Isten mindnyájunkkal egyenként kapcsolatot akar. Ahogy Isten jelenléte fényt hozott a pásztoroknak, úgy akarja a mi életünket is ragyogóvá tenni az élet számos kihívása között. Isten az öröm üzenetét küldi a Fián, Jézus Krisztuson keresztül. Isten szeret minket; ezen a karácsonyon és minden karácsonyon békével teljes életet adományoz nekünk.
  A magasság Isten sajátos létmódja, minden emberi elképzelést meghaladó létezése, transzcendenciája. Az örökkévalóság, ahol Istent szent angyalok veszik körül.
Ahogy az Úr angyala leszállt a pásztorok közé, Isten jelenléte beragyogta a helyet. Az angyal minden népnek közölte a jó hírt: a Megváltó megszületett. A magasságos ég leszállt Mária méhébe, és közöttünk lakik!
A történelem és a világmindenség értelme nem ott van, ahol az emberi bölcsesség keresi, és nem fogja megtalálni a végtelent, hanem itt van, a szent megtestesülésben.
   És hol van a föld? Hol van az a föld, amelyről az angyalok énekelnek? Hiszen az Úr megadja kegyelmét, és földünk megtermi gyümölcsét, mondja a zsoltáros a Messiásról, – adventi vágyunk beteljesült. Az Úristen kegyelme Jézus Krisztus, akit elküldött, de ő nemcsak az égből, Istentől való, hanem a Föld gyümölcse is. A teremtő Szentlélek Mária testéből alkotta meg az örök Ige testét. Így az anyag, a föld anyaga az égbe, Isten világába emelkedett. Jézus emberi teste mutatja a föld és az egész anyagi világ rendeltetését, hogy egy napon Isten jelenlététől fog ragyogni. Nemcsak az ég szállt le a földre, hanem a föld is felszállt az égbe.

Amikor készültem erre a beszédre, egy érdekes tanulságos történetet olvastam, egy álmot. Így szól:
„Álmomban látogatóban jártam a jó Istennél. Bekopogtam, a jó Istenhez, hogy beszélgetni szeretnék vele, ha van rám ideje. Az Úr elmosolyodott és így válaszolt:
– Az én időm végtelen, mindenre jut belőle. Mire vagy kíváncsi?
– Az érdekelne, mit tartasz a legfurcsábbnak az emberekben?
– Azt, hogy nem szeretnek gyerekek lenni. Siettetik a felnőtté válást, majd visszavágyódnak a gyermekkorba. Azt, hogy akár az egészségüket is feláldozzák, hogy sok pénzük legyen, majd rengeteg pénzt költenek rá, hogy visszanyerjék egészségüket. Azt, hogy olyan izgatottan lesik a jövőt, hogy megfeledkeznek a jelenről, így aztán nemhogy a jövőt, de a jelent sem élik meg. Azt, hogy úgy élnek, mintha sose halnának meg és úgy halnak meg, mintha sose éltek volna.
– Atyaként mit szeretnél, ha gyerekeid mely tanulságokat jegyeznék meg?
– Tanulják meg, hogy senkiből nem lehet erővel kicsikarni a szeretetet. Hagyni kell, hogy szerethessenek. Nem az a legértékesebb, hogy mit szeretnénk az életben, hanem az, hogy kik állnak mellettünk. Tanulják meg, hogy nem célszerű másokhoz mérni magukat, saját magukhoz képest legyünk elbírálhatóak. Fogadják el, hogy nem az a gazdag, akinek a legtöbbje van, hanem az, akinek a legkevesebbre van szüksége. Tanulják meg, hogy csak néhány másodperc kell ahhoz, hogy mély sebeket ejtsünk azokon, akiket szeretünk, ám sok-sok év kell ahhoz, hogy ezek begyógyuljanak. A megbocsátást a megbocsátás gyakorlásának útján kell megtanulni. El kell fogadni, hogy vannak olyanok, akik mélyen éreznek, de nem tanulták meg kimutatni érzelmeiket. Meg kell tanulni, hogy bármit lehet pénzen venni, csak boldogságot nem. Két ember nézheti ugyanazt a dolgot, és mégis két másféle dolgot lát. Meg kell tanulni, hogy az az igazi barát, aki mindent tud rólunk, és mégis szeret. Nem mindig elég, ha mások megbocsátanak, meg kell bocsátanunk magunknak is.”
Így szólt az álom.
Nem tudom, kinek milyen álmai, kérései voltak, vannak a mostani karácsonykor?  Az angyali szózat egykoron kilendítette a pásztorokat az álomból, és a valóságos földre hozta őket, bepillantást engedve a lelki magasságokba.
      Csodálatos, és felemelő ez az angyali szózat! Ezen a szent éjszakán, a mi lelkünkbe is be akar hatolni. Át akarja járni az egész bensőnket, egész lényünket. Megszületett az Üdvözítő, üzenetet hozott neked: Isten nem felejtett el, nem hagyott el, hanem át akar ölelni szeretetével, és bátorítani akar a jelenlétével. Fogadd őt szíved belsejébe. Engedd, hogy téged is átjárjon az a béke és öröm, ami akkor Betlehemben átjárta a pásztorokat. Az Istengyermek szeretete töltse be családodat, egész közösségedet és az ő világossága ragyogja be egész életedet!
Karácsony éjszakájának üzenete hatalmas felszólítás: állj be annak a világnak az építésébe, amelyet Isten akar, hiszen másnak úgysincs jövője! Dicsőítsd Istent az angyalokkal együtt, és légy jóakaratú ember. Nem olyan, aki egyszer-egyszer jó elhatározást tesz, hanem aki szüntelen Isten keresi akaratát, és ha megtalálta, meg is teszi azt.
   Ezen az éjszakán különösen is köszönjük Istenünk, hogy elküldted Fiadat, Jézus Krisztust, hogy születésével, életének és tanításának fényével bevilágítsa az életünket, és mutassa nekünk az üdvösség felé vezető utat.

Szent Ágoston imádkozza:
„Jézusom, lelkem megvilágosító Igazsága, vigyázz, ne szóljon hozzám a sötétségem. Meghallottam visszatérésre intő hangodat. Kiszáradt, cserepes szájjal visszatérek, lihegve lépek forrásod felé. Hadd igyak forrásodból, hogy forrásod vizéből éljek. Ne én legyek a magam élete. Mert magamtól rosszul éltem, és csupán benned és veled éledek föl ismét. Szólj hozzám, beszélgess velem! Ámen.”

 

Karácsony 2020   Jn 1,1-18 Az ige testté lett

Kedves Testvérek!
Az Ige testté lett és közöttünk lakott! Ez az egyszerű kijelentő mondat a mai evangélium, és karácsony üzenetének a középpontja! Ige és test. Ez a két szó három kérdést tesz fel számomra.
    Milyen a kapcsolatom az Igével, Isten Igéjével? – Milyen a kapcsolatom a testemmel? - Milyen a kapcsolatom Krisztus titokzatos testével, az Egyházzal?
Jézus születésekor valóságos Isten volt, de nem tudott róla. Ugyanígy tény, hogy mi is férfinak, vagy nőnek születünk, de hosszú ideig tart, amíg valami halvány elképzelésünk lesz arról mit is jelent ez. Így volt ez Jézus életében is. Éppúgy, mint miket, őt is felismerések sorozata vezette rá élete folyamán, hogy ki is ő.
Mi is sokféle hangot hallunk, bensőnkben Jézus hangját, amely a teljes életre hív, és más hangokat, amelyek megakasztanak a hitbeli életben, vagy olyanokat, amelyek bűnbe visznek.
A jászol Jézus egyik arcát mutatja nekünk, az emberit, amit könnyű elképzelni és szeretni. A mai evangéliumi szakasz kozmikus perspektívából tekint rá: Jézus az erő és értelem, mellyel Isten megteremtette és fenntartja a világot. Az idő és tér előtt létezett. Jézus a Logos, a Szó, az Ige, mely az élet forrása és az emberek világossága.
Az első karácsony újszülöttje tehát megmutatja Isten arcát az emberiségnek. Elhozza ugyanakkor annak lehetőségét, hogy részesedjünk Isten életében az ő testvéreiként.
       Isten nem csak kinyilatkoztatta az ő szavát, nem csak elmondta az embereknek az örömhírt prófétái által. Ez a szó, ez a kinyilatkoztatott Ige megjelent közöttünk.

Az első kérdés az Ige:
Milyen a kapcsolatod Isten szavával, Isten Igéjével? Ez más minden emberi szónál, leírt irodalmi alkotásnál. Egy emberi mű, alkotás nem adhat örök életet, Isten Igéje viszont örök életet ad. Ismered-e Isten szavát? Ha valaki nem ismeri Isten szavát, akkor nem ismeri Krisztust sem, aki megtestesült. És ha nem ismeri valaki Krisztust, akkor a kereszténysége nagyon gyenge lábakon áll.
Van olyan bibliai ige, amelyre már rátetted az életed? Amely az életedet irányította, a döntéseidben segített, életet adott, amikor megfáradtál?
Leginkább azoknak tárja fel Isten a saját szavának titkát, akik szeretik. Akik szeretik az Igét, és szeretettel olvassák. Egészen más levelet kapni hivatalos helyről, és más üzenetet kapni a feleségedtől, férjedtől, kedvesedtől. Másképpen olvasod, másképpen nyílik meg az üzenet. Nagyon fontos, hogy Isten igéjét szeretettel olvassuk, nyissuk meg a szívünket az Ige előtt. Mivel ez a szó, ez az ige örök életet ad, arra vár, hogy tettekre váltsuk. Nem elég ismerni Isten szavát, meg kell valósítani! Van-e olyan ige a Szentírásban, melyről ki mered jelenteni, hogy ezt gyakorlom, és tettekre váltottam? Ha van, akkor az már az életed igéje, s az örök életed igéje lesz, mert elvezet az örök életre.

A második kérdés a test.
Az Ige testté lett! Milyen a kapcsolatod a testeddel? Nagyon úgy tűnik, hogy általában rossz a viszonyunk a saját testünkhöz. A test szóra nagyon sokaknak a bűnös testiség jut eszébe. De hiszen a testi örömöket, gyönyöröket is a jó Isten teremtette. Hogyan viszonyulsz a testedhez? A Szentírás szavai szerint Isten szőtte egybe anyád méhében a tested. Tud minden sejtedről, ismer. Az Ige testté lett, és bennünk Lakik! Isten szemében a test az Ő lakóhelye. Ettől lesz mindenki teste különlegesen értékes és szép. A testünkben él az Isten! Te hogy viszonyulsz a testedhez? Sanyargatod, kizsákmányolod, széthajtod, kényezteted, testépítést végzel, mindened az egészséges életmód, vagy éppen nemtörődöm, lusta vagy? Ezek mind jók lehetnek, a rossz bennük az, hogy a testünk önző módon van a középpontban. Túlságosan leköti a figyelmünket, de épp ezért nem tudunk mit kezdeni azzal, amikor ez a test megsebződik, vagy megbetegszik. Amikor kiderül a testünkről, hogy véges, sebezhető, törékeny.
Azzal, hogy az Ige testté lett, segít nekünk abban, hogy helyesen viszonyuljunk a testünkhöz, és szeressük ezt a testet. Azt a valóságot, melyet Isten alkotott számunkra. Ez a test Isten lakóhelye, és ebben a testben végzünk mindent. Ebben a testben szeretünk, imádkozunk, szenvedünk. Ideje lenne megszeretni Isten lakóhelyét, jól és helyesen szeretni a saját testünket!
A másik ember teste nem eszköz, nem tárgy. Nem lehet kisajátítani, megalázni. Szeretni kell, és tisztelni a másik ember testét is!
Tiszteletet, szeretetet érdemel a testünk akkor is, ha gyenge. Akkor is szentély, mert Isten benne lakik! Ez teszi igazán kinccsé, ajándékká.

A harmadik kérdés a test és az Egyház kapcsolata.
Azzal, hogy Krisztus köztünk van, azzal elindult egy közösségnek az élete, melyet úgy hívunk, hogy Egyház. Szent Pál tanítása szerint az egyház Krisztus titokzatos teste, melynek feje Krisztus, és mi mindannyian ennek a testnek vagyunk tagjai. Hogy milyen a kapcsolatunk az egyházzal, azt meghatározza, hogy milyen a kapcsolatunk az Igével, Isten szavával, és hogy milyen a kapcsolatunk a testünkkel. Szereted-e ezt az egyházat, vagy csak kritizálod, támadod, elkívánkozol belőle? Vagy fel tudod vállalni? Nem azért, mert szeplőtelen, bűntelen, hanem azért, mert benne lakik a Szent. Ugyanúgy, ahogyan a testedben. A tested attól kincs és érték, hogy Isten lakóhelye. Ha nem látjuk az egyházban, hogy ez Krisztus teste, akkor csak a külső oldaláról közelítjük meg, és tele vagyunk ítélkezéssel, kritikával, utálkozással, pedig ez Krisztus teste.
Az Ige testté lett, és ebben a testben lakozik. A saját testedben és az Egyház testében. Nagy titok ez, adjunk időt magunknak ezen a karácsonyi ünnepen, hogy feltárhassa Isten számunkra ezt a titkot, hogy egyre mélyebben ismerjük meg, és egyre jobban szeressük!"  
Ne csak arra figyeljünk karácsonykor, hogy Isten emberré lett, hanem tekintsünk önmagunkra is a hit szemével: „Nézzétek, mekkora szeretetet tanúsít irántunk az Atya: Isten fiainak hívnak minket és azok is vagyunk.” Írja János apostol első levelében. Itt a földön ez az Isten üzenete nekünk: Jézus Krisztusban fiai vagyunk. Örök, elpusztíthatatlan, isteni életünk van. Képességet, hatalmat kaptál, hogy Isten gyermekeként élj, ezért az Evangéliumban felhangzó egyetlen követelmény sem lehet idegen legbensőbb természetedtől. Ha téged testedben vállalt az Isten, vállald őt te is testi életed napjaiban.

Uram, Jézus!
Születéseddel magadra vetted értem a halandó testet, és közöttünk éltél. Segíts Uram, hogy növekedjem Isten ismeretében, eljussak arra a teljességre, amire emberként Te eljutottál, és gazdagodjam kegyelemben. Növeld lelkem érzékenységét irányításod befogadására, hogy megszülessél, életre keljél bennem. Ámen!

Szent Család vasárnapja, 2020

Egyházunk annyira fontosnak tartja a családot, hogy külön ünnepet szentel Jézus családjának karácsony nyolcadában a Szent Családot állítva elénk követendő példaképül. A Szent Család vasárnapja mindannyiunk ünnepe, hisz mindenkinek van valami köze a családhoz. Bárhogyan is lenne, családból származunk, családban vagy egyházi közösségben élünk. Isten ajándékából, ez az éltető gyökerünk, amely egy életre szól. Az életünk szorosan összefonódik másokkal. Mindig is valakinek gyermeke maradunk, vagy valakinek testvére, szülője, nagyszülője, házastársa, rokona, vagy hozzá tartozója vagyunk. Ezt a kapcsolatot nem szabad könnyelműen megszüntetni, ez egy életre szól. Maga az Úr Jézus is ilyen kapcsolatban élt Máriával, Józseffel, rokonaival, az ő követőivel, és különös módon az apostolokkal.

A mai modern, megváltozott körülmények között is minta és példakép a Szent Család. Figyeljünk fel arra, hogy – mai fogalmaink szerint fogalmazva – mennyire összeillő pár volt Mária és József. Mennyire azonos bennük az Isten szavának való azonnali, feltétel nélküli engedelmeskedés! A mennyei Atya nemcsak szeplőtelen Szűzanyát, hanem gondoskodó, jó példa-adó nevelőapát is választott Fiának, hogy harmonikus családi életben növekedve készüljön fel isteni küldetésének beteljesítésére. A Szent Család őrzője szent József, Istentől kapta azokat a jeleket, fontos utasításokat, melyek teljesítésével óvta és megmentette családját. Az ő számára Isten szolgálata a legfontosabb, első helyen állott.
Annak ellenére, hogy a változások korát éljük, és sokan kikezdik a házasságot, mint  a gender programok szerte a világban, az azonos neműek kapcsolatának a házasság rangjára emelése, és azonos neműek gyermekvállalásának  engedélyezése, mindezek ellenére a család a társadalom és az Egyház alapsejtje marad. A személy benne és általa valósítja meg földi és örök hivatását. A család Isten tevékenységének a helye, és kiváltságos környezete és így Isten és ember találkozásának is a helye.
A házastársak egymás felé is a kegyelem közvetítői. A házasságnak, mint szentségnek éppen ez a jelentése. A hívő család tagjai tehát tudatában vannak annak, hogy bármilyen feszültség is jelenik meg életükben, mindig segíti őket Isten kegyelme, hogy ez a szeretet szempontjai szerint oldódjék meg. Ha valamilyen összeütközés keletkezik, ennek megoldási irányát a szeretet szellemében Isten ügyének szolgálata adja. Kalkuttai Teréz anya mondta: „Ha együtt imádkoztok együtt is maradtok” A közösen elmondott imának nagy szerepe van a családban. Az imádkozó családok közössége és aktív részvétele a liturgiában teszik a családot egyháziassá, és az egyházat családiassá.
Szent II. János Pál pápa a Familiaris Consortio, kezdetű, a családokhoz írt apostoli buzdításában így olvassuk: „A keresztény család Isten Országát építi a történelemben azokkal a mindennapos dolgokkal, amelyek életének föltételei, vagy annak meghatározói.” Ugyanakkor fontos és kiemelt feladat – a lelki élet, a hit továbbadása, a hitre való nevelés, a családtagok személyiségének kibontakozása. Így a család a szeretet tűzhelye, amely világít, melegít, éltet. Templom, ahol Isten lakik, a Szentháromság élő tükörképe.
A Szent Család, Jézus, Mária és József példát akar nekünk adni. Isten akaratát fölismerve és elfogadva tudunk csak boldog életet élni. Ha a családról beszélünk, kicsit mintha romantikus gondolataink lennének. A reklámok világa, a sorozatok családjai egy-egy mesterséges világot tárnak elénk, és néha lelkiismeret-furdalásunk van, mert nem úgy élünk, ahogy a média sugallja, vagy ahogy azt látjuk, hogy más családok miként élnek.
     A Szentírás családja, Jézus családja egészen más. Már-már botrányos is. Botrányos, de közel áll az élethez, ahhoz, amit mindennap tapasztalunk. Nem egy gazdag és mesebeli világ családja áll előttünk példaként, hanem egy zaklatott család. Nem mindennapi élettel, nem is mindennapi problémákkal. Mennyi viszontagság kíséri az életüket, mégis kitartanak, együtt vannak.
A názáreti család tanít bennünket, hogy mennyi jót lehet tenni szavak, szónoklás, feltűnés nélkül, csendben, jó példával. Tanít, hogy éljünk a két kezünk munkájából, hogy ne legyünk senki terhére. Tanít a kötelességteljesítésre, az emberek iránti jóságra, egymás iránti gyöngédségre, az Istenre hagyatkozásra. A családi élet örömei és nehézségei közepette a megtestesült Ige, Krisztus legyen a legfőbb támaszunk. A vele való egyre szorosabb kapcsolat segít bennünket, hogy valódi életünk legyen, amiben az igazság uralkodik. Az életünk nem siralomvölgy, Isten boldogságot akar nekünk adni, ne legyünk ennek elrontói. Engedjük Istent be a családjaink életébe, hogy életünk valódi és boldog lehessen.
Tekintsük hát célnak saját családunk “szent családdá” alakítását, a boldogságos Szűz és szent József példája nyomán!
       És mi van azokkal, akik megöregedtek, egyedül vannak, és nincs senkijük?
Számukra erőforrás lehet nem csak családi múltjuk, hanem az öreg Simeon, és a szintén idős Anna prófétaasszony példája, ahogy a jeruzsálemi templomban fogadják a  kis Jézust szüleivel.
Simeon nem fáradt bele imádkozó életébe. Mi gyakran érezzük úgy, hogy már mindent elmondtunk Istennek. Gondjaink, bűneink, mulasztásaink ugyanazok, mint tavaly. Néha azt gondoljuk, hogy Isten már belefáradt az egészbe, elege van belőlünk. De Simeon nem fárad bele a dicséretbe és hálaadásba. Talán ez is része az idősek imájának, és lehet, hogy vannak olyan életszakaszok, amikor ez minden, amit Isten tőlünk vár. Sok imádságom szállt már az ég felé, tegnap vagy egy generációval korábban, vagy majdnem egy életnyivel ezelőtt. Az idősebb életkor megajándékozhat minket Isten szeretetének és gondoskodásának sokoldalúbb magtapasztalásával. Simeonhoz hasonlóan mi is dicsőítjük Istent, és csak nézzük Jézust, és hálát adunk Istennek, mint Anna. Megtehetjük imánkban, mégpedig életkorunktól függetlenül.

Befejezésül Szentatyánk, Ferenc pápa imáját imádkozom a názáreti Szent Családhoz!
Jézus, Mária és József,
bennetek szemléljük
az igazi szeretet tündöklését,
bizalommal fordulunk hozzátok.

Názáreti Szent Család,
tedd a mi családjainkat is
a szeretetközösség helyévé és az ima cönákulumává,
az evangélium hiteles iskolájává,
kis családegyházakká.

Názáreti Szent Család,
soha többé ne tapasztalják meg a családok
az erőszakot, a bezárkózást és a megosztottságot:
bárki is sérült vagy botránkozott meg,
leljen hamar vigaszt és gyógyulást.

Názáreti Szent Család,
add, hogy egyházunk
legyen képes mindenkiben újra tudatosítani
a család szent és sérthetetlen mivoltát,
Isten tervében foglalt szépségét.

Jézus, Mária és József,
halljátok, hallgassátok meg könyörgésünket. Ámen.