Erősítő gondolatok karácsonyig: ieiunium gaudiosum, az örvendező böjt!
41. December 21, hétfő
ALLELUJA
Szent virradat, † igazság napja, örök világosság fénye, * ragyogj fel azoknak, akik a halál sötét árnyékában ülnek! – 2. tónus.
O Oriens! Ó szent Virradat!
Milyen kevesen vannak manapság, akik rendszeresen látják a hajnali virradatot. Divat sokáig fennmaradni, és délelőtt sokáig aludni. És sokaknak divat a szobát nappal is elsötétíteni, minta félnének a természetes fénytől. És milyen kevesen vannak, akik látják, érzik lelkük virradatát, éberek, akik átérzik lelkük hajnalhasadását.
A „látó ember”, a próféta, aki bevilágított az emberek lelkébe, szembesített: sötétben, homályban a halál árnyékában ülünk-e, vagy a fény, a virradat világít a lelkükbe. Nem véletlen, hogy valaha minden oltár, templomi szentély keletelt volt, csakis kelet felé nézett.
- Szent Atanáz írja (370 körül): „Az imádkozók arccal az oltár felé fordulva a felkelő Napot, Krisztus jelképét látják…".
- Honorius írja (XI. század) „A templomok azért forduljanak kelet felé, ahol a Nap kél, mert bennük az igazság Napját imádjuk, és úgy mondják, hogy keleten volt a Paradicsom.”
- Órigenész egyházatya mondja: „A földkerekségnek 4 része van: É, D, Ny, K. Ki ne tudná, hogy napkelet nyilvánvalóan mutatja érzékeinknek, hogy arra felé fordulva kell imádkoznunk, s jelképesen a léleknek az igazi világosság felkeltét kell megpillantania. Mert onnan várjuk a visszatérő Krisztust: Miként a villám napkeleten támad és napnyugatig látszik, olyan lesz az Emberfiának eljövetele is.”
- Szent Ágoston írja: „Amikor felállunk imádkozni, a virradat, Kelet felé fordulunk, ahol fölkelnek a csillagok. Nem mintha ott lakna Isten, s elhagyná a többi égtájakat, hiszen Ő mindenütt jelen van, nem térbelileg, hanem fölséges hatalmával. Azért fordulunk Kelet felé, hogy a lélek figyelmeztetést kapjon arra, hogy a magasabb rendű, azaz Isten felé forduljon azáltal, hogy teste, ami földi, a magasabb rendű test, az ég felé fordul.”
Jöjj el Krisztus, Napkelet, az örök fény ragyogása, az igazságosság Napja. Oszlasd szét lelkünk sötétségét, kétségeinket. Szüntesd meg bennünk fényeddel az előítéleteket, a bizonytalanságot, és a kételyt. Ne engedd, hogy a világ homálya beburkoljon sötét pesszimizmusával bennünket. Ámen!
Idézet a nap egyik szentjétől:
Canisius Szent Péter, németalföldi jezsuita áldozópap és egyháztanító, fő műve a Katekizmus.
A lusta hívekről így ír: „Péter alszik, Júdás virraszt.” A hanyag, nem prédikáló papokról: „Néma kutyák ők, melyek nem tudnak ugatni!”
A bátortalan hívekről: „Sok ember félelme nagyobb a kelleténél, mert emberi segítséget keres és nem istenit, s az Egyház problémáira is kétségbeesésben és nem szent bizakodásban keresi a segítséget.” – Irigy rendtársainak írja: „Szeressük azokat, akik üldöznek és rágalmaznak bennünket. Bárcsak jobban szeretnénk őket, mint ahogy ők minket gyaláznak!”