Május 12, keddi remény üzenet

Napi vigasz és remény 54,

Május  12, kedd

 

Amikor a mai szentlecke sorait olvastam, egyből az jutott eszembe, ez kell a mai napra, erőt adó, erőt sugárzó sorok. Az Apostolok Cselekedeteiből a 14. fejezetéből a 22. verset emeltem ki.

Erőt öntöttek a tanítványok lelkébe, buzdították őket, hogy tartsanak ki a hitben, mert „sok viszontagságon át kell bemennünk az Isten országába”. (Apcsel 14,22)

Viszontagságból mindig van elég. Most a korona vírus veszély alatt talán több is a kelleténél. Egy kis lelket edző kihívásra, hogy jobbak, erősebek legyünk szükségünk van. No de ennyire?

Pál és Barnabás missziós körútján a hallgatóság lázadást szított és Pált félholtra kövezték. Azonban még ez sem tudta megtörni a buzgóságát, és hittel hirdette, hogy „sok viszontagságon át kell bemennünk az Isten országába.”

És napjainkban? Nem köveznek agyon. Bennünket ugyanolyan sötét világ vesz körül, mint ami akkor volt. Elegünk lehet a bezártságból, az emberi közönyből. És ezekhez társul a politikai élet korruptsága, az igaz emberi értékek eltűnése, a hazugság, és számos egyéb embert és társadalmat megnyomorító rideg gondolkodás. És ez lenne az az út, amely Isten országába elvezet?  Nem lehetne ez az út szebb, jobb, könnyebb? Biztos vagyok benne, hogy Istenünk akarna jobbat, szebbet. A gonosznak, a kísértőnek is van hatalma. Nem csak a bibliai Jóbot teszi próbára, minket is, de beleegyezésünk nélkül nem győzhet lelkünk felett. Ez van! Ez a rögös út van, és ezen kell előre haladnunk!

Pál apostol kora sem volt jobb, vagy rosszabb, mint a miénk. Pált megkövezik, majdnem meghal, de ott van körülötte a szerető közösség, az Egyház. Hitéből és a közösségből erőt merítve feláll, visszatér belé az élet, és újra indul járva az utat.

Vajon a mi közösségeink, egyházaink ilyen erőt adó szeretet közösségek? Ott vannak körülöttünk, amikor szükségünk lenne erőforrásra?

Ma is zajlik körülöttünk az élet, a korona vírusra semmi sem állt le, csak átalakul, vagy láthatatlan. A jó és rossz erők továbbra is működnek. Mi lesz? Nem tudjuk. De látjuk-e egyre világosabban Isten csodálatosan szép tervét? Elfogadjuk-e azt a helyet, amit Ő jelölt ki a számunkra, amelyet most csak tükör által homályosan láthatunk? Elfogadjuk-e tőle az ezzel járó szenvedéseket? Nem felejtve el közben, hogy eljön egyszer az a kor, amikor Isten terve beteljesedik, amikor mindenféle szenvedésnek vége lesz, és amikor csak a dicsőítés marad.

Hiszed, hogy mindez értünk és rólunk szól? A sok viszontagságon keresztül vezető út az Atyához vezet. A világ fejedelmének pedig nincs hatalma felettünk. A világot legyőző erő a mi hitünk, és mindezen keresztül történik a kinyilatkoztatás, hogy Ő, az Isten mennyire szeret minket, illetve ezzel párhuzamosan, az is, hogy mi mennyire szeretjük Őt.

Urunk, Jézus!

Tedd világossá mindannyiunk számára, milyen küldetést szántál nekünk. Segíts rátalálnunk arra az igaz útra, ahol téged követhetünk. Taníts meg teéretted és az evangéliumért vállalni a szenvedéseket is, és taníts meg már itt teljes szívből, őszintén dicsőíteni téged.

Szólj hozzánk, hadd zökkenjen a helyére mindannyiunk élete. Könyörgünk hozzád azokért, akiknek most különösen nagy szükségük van hatalmadra és szeretetedre. Könyörgünk azokért, akiknek bármely problémát okoz a mai helyzet. Légy irgalmas hozzájuk! Nekünk pedig mutasd meg, hogy mivel, és hogyan segíthetünk nekik.

Urunk, köszönjük, hogy név szerint ismersz, és számon tartasz minket. Segíts, hogy ezt soha ne felejtsük el. Te mondottad: ne nyugtalankodjék tehát szívetek, ne csüggedjetek!

Adj erőt, bizalmat, egymást megértő hitet. Ámen!