Április 2, csütörtöki remény

Napi vigasz és remény 14. -  Április 2, csütörtök

A mai szentmise olvasmánya a Teremtés könyvéből való. Ennek az első és utolsó mondata nagyon erős vigasz és remény mindannyiunk számára.

„Ábrám arcra borult. Isten így folytatta: ,,Íme, itt vagyok! Ez az én veled kötött szövetségem: sok nemzet atyja leszel. ….. Isten ezután azt mondta Ábrahámnak: ,,Te is tartsd meg tehát szövetségemet, és utódod nemzedékről nemzedékre. (Ter 17,3;9)
       A mai, egyébként is nehéz világban, a korona vírus sokaknak további nehézségeket okoz. Munkahelyek szűnnek meg. Szerződéseket bontanak fel, írnak át. A jobbik esetben az új szerződés eltolja a határidőt, fizetni kell, csak majd később. Van, amikor nincs is más lehetőség, mint a szerződés módosítása, mert lehetetlen lenne most a jelen helyzetben időre, az eredeti feltételekkel teljesíteni a szerződést.

Ki az, aki megvédi a kiszolgáltatott kis embert? Van reményünk?
Igen van! A szövetségesünk. A szövetség több, mint szerződés. A szövetségesem a legjobb barátom. Nem véletlen, hogy például a sportban a szövetség szót alkalmazzuk. MLSZ: Magyar Labdarúgó Szövetség. A házasság is szövetség. Sőt a katolikus házasság érvénytelen lenne, ha szerződési feltételek lennének benne.

Az Ábrahámmal kötött szövetség időtlen időkig tartó szövetség.
Az Úr egyoldalú szövetséget kötött Ábrahámmal, ami valójában örök ígéret volt, és Isten semmilyen feltételt nem szabott Ábrahámnak.
A szövetség azt jelenti, hogy most sem vagyok egyedül. A bajban sem vagyok egyedül.
A szövetségnek, amely Isten és az ő népe kapcsolatának formáját, keretét adja, tétje van. Nem is olyan kicsi. Vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy bármennyire is kiváltság Isten szövetségesének lenni, és Istent a magunk szövetségesének tudni, a szövetség nem játék, mert az Úr soha nem vonja vissza szövetségét. Miért?
     Mert hűséges. Mert elkötelezte magát Izrael és az egész világ megváltása mellett. Még akkor is, amikor Izrael hűtlen volt. Még akkor is ezzel a néppel tart, amikor megölik a prófétáit.
Annyira hűséges, hogy amikor Izrael kudarcot vall, elküldi Jézust, saját Fiát, hogy helyreállítsa népét. És Jézus azt teszi nagyban, mindannyiunkkal - amit Péterrel kicsiben: megbocsát, helyreállít, visszafogad, megbíz, és elküld.
Igen, a szövetség súlyos. Fájdalmas, nem játék, véres valóság. Jézus élete, Jézus halála annak az új szövetségnek az ára, amellyel Isten magához kötött.
Örök szövetség az, melyet az Úr Ábrahámnak ígért; majd a néppel kötött szövetség a Sínai-hegyen, a tízparancsolattal. A népnek mindig meg kellett őriznie emlékezetében, hogy ő a választott nép, melynek jegyében reménységgel előretekint, de őriznie kell a szövetséget is, hogy napról napra hűségben éljen. A zsidó nép bukása ott kezdődik, amikor a szövetséget saját tetszésük szerint magyarázták, ideologizálják.

Két út áll előttem: Az egyik, Isten lehajló, kitartó, hűséges, Jézus Krisztusban önmagát adó szeretete, ami az örök szövetségben megtart bennünket. Vagy a másik út: önmagam megmentése minden nehézségtől, hűségtől, ami a szövetségben való megmaradás küzdelmével jár, hogy én mindig úgy legyek én, ahogy az az éppen szépnek, jónak tűnik számomra?
A szövetség bibliai történetei mind véresek, küzdelmesek, de teljesek, a valóságnak megfelelőek. A felbontott szövetség, a hűtlenség útja mindig lelki ürességet, kudarcot szül.

     Uram, Istenem! Köszönöm a mai napon, hogy az új szövetség, Jézus szövetsége, nem kiiktatta, hanem teljessé tette a régi szövetséget. Részese vagyok ennek az útnak, tanulhatok és erőt meríthetek belőle. Egyedül ugyan sokszor gyenge vagyok. De van szövetségesem. Bizalom és remény tölt el, mert tudom, hogy Jézus szövetségeseként élhetek: Jézus és én ketten együtt az erőt, a többséget alkotjuk, bárhol, bármilyen körülmények között is. Kérlek, óvj engem a kétségbeeséstől, reménytelenségtől, jó szövetségesként karolj belém, és vezess az igaz úton. - Ámen!