C év évk 26. vas 2019 - Lk 16,19-31 a szegény Lázár és a gazdag
Bevezető:
A mai evangéliumban a dúsgazdag és a szegény Lázár elbeszélését olvassuk.
Figyeljünk arra, hogy a példabeszédbeli gazdagnak nincs neve. A szegény Lázár neve pedig jelképes: Isten irgalmaz. Ez is jelzi, hogy nem a konkrét történet a lényeges, hanem a tanítása.
„Van Mózesük, vannak prófétáik, arra hallgassanak.” Ez az egyik kulcsmondat a példabeszédből. Ma ez így hangozhatna: Van Egyház, van Szentírás, az igazit el.
Ma Szentírás vasárnapja van.
A Szentírás ne legyen csak egy a könyvek közül, hanem legyen az életem, tetteim eligazítója. Ne csak olvassam, ne csupán hallgassam, hanem váltsam is tettekre, mindazt, amire tanít és ösztönöz.
Nekünk is szól az, amit szent Pál apostol ír Timóteusnak: „Vívd meg a hit jó harcát, szerezd meg az örök életet, hiszen erre kaptál hivatást.”
Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket!
Beszéd:
Kedves Testvérek!
Miért kerül pokolra a gazdag? Nem követett el semmi, sőt – nagyon szimpatikusan – még halála után is próbál a családjáról gondoskodni „…legalább szóljon a testvéreimnek, hogy ők ne kárhozzanak el…”
Ha nyitott füllel olvassuk a példabeszédet, akkor azonban észre vehetjük, hogy a gazdag részvétlen volt. Nem veszi észre, hogy valaki a kapujában szűkölködik. Ahogy az evangélium mondja, még az ételmaradékból sem adnak Lázárnak. És a gazdag számára nem lehet mentség az se, hogy esetleg nem ő tiltotta meg, hogy a maradékok a koldushoz kerüljenek, hanem valamelyik szolgája, kapuőre volt szívtelen. Hogy a gazdagnak lett volna esélye észre venni Lázár nyomorát, és tennie ellene, arra az utal, hogy a túlvilágon ugyanis megismeri Lázárt! Ábrahámtól kifejezetten kéri, hogy Lázár jöjjön, és enyhítse a szenvedését.
A gazdag tehát ismerte Lázárt, és Jézus szerint kutya kötelessége lett volna, hogy törődjön vele. A gazdag sem mondhatja az ítéletkor, hogy „Uram-Istenem, mikor láttunk téged nélkülözni…?” - mert a környezetünkben levőket kell szeretni és támogatni kell az irgalmasság test-lelki cselekedetei szerint. A dúsgazdag és a szegény Lázár története arra hívja fel a figyelmet, hogy nem elég nem tenni semmi rosszat, hanem kifejezetten keresni kell a jót.
Lázárnak neve van: személy, akit szeretni és segíteni kell. A gazdagnak nincs neve, elveszítette arcát, személyiségét. Hozzáragadt a vagyonához, és nem figyel másra.
Isten szemében vékony a magántulajdon és a köztulajdon közötti vonal, így keresztényként nem rendelkezhetünk kedvünk szerint a magántulajdonunkkal sem. Jézus arra tanít minket, hogy akinek két kabátja van, az adja annak, akinek egy sincs.
A krisztusi szemlélet arra is tanít bennünket, hogy felelősséggel tartozunk egymás iránt is. És nem csak a rokonaink, barátaink és üzletfeleink iránt. Sőt, ne csupán annak adjunk, aki kér: nekünk kell megkeresnünk a rászorulókat, hogy segítsünk rajtuk! Napjainkban ez a gondolatmenet különösen aktuális, amikor magyar szemmel elképzelhetetlen nyomor és szenvedés, háború és vallásüldözés elől menekülő emberek keresik a jobb létet, biztonságot. Jól tudjuk, össztársadalmi szinten kellene az Afrikai, Közel-Keleti, Dél-Amerikai helyzetet megoldani: konkrét segítéssel: melybe beletartozik politika eszköze éppúgy, mint a klímaváltozás csökkentése.
A héten pénteken, szeptember 27-én egy derűs, okos, és főként jószívű papot ünnepeltünk, Páli Szent Vince személyében. A XVII. századi Párizs utcáin 100 ezer koldus, számtalan kitett gyermek bolyongott és a gályarabok embertelen munkára voltak fogva. Az ország egyharmada egyházi birtok volt és az akkor még gazdag francia egyház pénzelte a vallásháborút. Ez a szólás járta ekkor: "Két úr van ebben a városban: az egyik a mindenható államminiszter, Richelieu, a másik a mindenkit szerető Vince úr!" Szervezett beteggondozást, élelmezést, ruhaellátást, egyesületet a Karitász asszonyainak, az első klauzúra nélküli rendet az irgalmas nővéreknek, komoly képzést a papságnak. Sugárzó felebaráti szeretetével az egész francia egyház arculatát megváltoztatta. Az már csak a dolgok érdekes egybeesése, hogy az általa alapított missziós papok társaságát, első házuk nevéről, Szent Lázárról lazaristáknak nevezik. Szent Vince meg volt győződve arról, hogy az irgalmas szeretet emeli föl a világot!
Páli Szent Vince Krisztus szeretetétől bátorítva indult el, hogy szervezzen meg a társadalom peremére jutottak állandó szolgálatát, és adjon életet a szeretetszolgálatnak, egy csoport asszonynak, aki idejüket és javaikat a kiközösítetteknek ajándékozták.
Az egész világ sebeit nem orvosolhatom, én nem etethetek minden koldust és azt sem tudom, mivel teszek nagyobb rosszat, ha nem adok, vagy ha adok, amit alkoholra költ az illető, még rosszabb lesz a helyzete. Ezek a gondolatok mindannyiunkban felmerülnek: a mai evangélium azonban nem akar nyugton hagyni, hogy keressük a mi Lázárunkat, hallgassunk Mózesre és a prófétákra, főként pedig Jézusra, aki nagy árat fizetett azért, hogy mindannyiunkon segítsen: "Ő, a gazdag szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjunk" (2 Kor 8,9) a legértékesebbel, az örök élettel. Biblia-vasárnap van, ne csak tiszteljük a Könyvek Könyvét, hanem tanuljunk is belőle!
Most arra hívlak benneteket, hogy keressük meg Lázárunkat, a rászorulók pedig keressék és kapják meg a segítséget.
Most egy konkrét cselekedetre hívlak benneteket.
Tudjátok, ma milyen divat lett a fogadj örökbe egy állatot, egy kutyát, egy árva gyereket, egy családot, egy papot, akiért imádkozol. Nagyon sok hasonló felhívás kering.
Most a templomban szeretnénk összehozni a Lázárokat, és az adakozókat. Névvel és név nélkül!
A bejáratnál ki van téve 4 asztal, tollak.
Rajta kis papírok, két oldalán különböző szöveggel.
Az egyik oldalon:
Én Lázár vagyok rászoruló!
Ide kérnénk azokat iratkozni, akik bármi miatt rászorulnak.
Név és elérhetőség.
A másik oldalon az adakozók.
Én adakozó vagyok!
Ide is kérnénk nevet, és elérhetőséget, telefon, email stb. megadni. Persze senkinek nem adunk tovább senkiről sem semmilyen adatot!
Itt különböző lehetőségek lesznek felsorolva.
1/ Tudok örökbe fogadni egy rászoruló családot, rendszeres támogatással.
2/ Tudok vállalni rendszeres pénz átutalást rászorulóknak a plébánia számlájára, „rászorulók támogatása” megjelöléssel!
3/ Nem tudok rendszeres nagyobb összeggel senkit sem támogatni, de ígérem, hogy időnként teszek pénzt a Szent Antal perselybe.
4/ Ígérem, hogy az adventi és nagyböjti tartós élelmiszer gyűjtésnél hozok valamennyi csomagot.
Természetesen semmilyen adatot, nevet nem adunk ki, minden névtelen marad, mind a két oldalról!
Befejezésül Páli szent Vincét, és a vincés nővéreket idézem:
Előbb szívünket kell önmagunktól megtisztítani, majd ezután Isten tölti azt be. Akkor maga Isten költözik be és cselekszik. Az alázat az, ami önmagunktól megszabadít, a szent alázat. Mondja Szent Vince. - És vincés, lazarista nővérek alapgondolatai:
„Nem kell kapkodással megelőzni a Gondviselést, de amint utat nyit előttünk, az ember már nem lépkedhet, hanem futnia kell!” „Szeressük Istent, de a két kezünk munkája és arcunk verítéke árán!”
Adja Isten, hogy mindannyinknál élő legyen az ilyen hit. Ámen.