C év advent 3. vasárnapja 2025
Advent 3. vasárnapján arról olvasunk az evangéliumban, hogy Jézus Keresztelő János küldetéséről beszél. Kérdések hangzanak a hallgatóság felé: Miért mentetek a pusztába? Mit akartatok látni? Miért mentetek Jánoshoz? Kétségtelen, hogy János kissé különös volt. Nem városban vagy faluban lakott, mint a többi ember, hanem a pusztában. Teveszőr ruhát viselt, sáska és vadméz volt az étele. Egyesek különcnek tartották, de helyesebb, ha e szokatlan dolgokban Istentől kapott jeleket fedezünk fel. Keresztelő János személyét jelnek tekintették egykor az emberek. A jelek miatt Isten emberének tartották őt. Ezért hallgattak bűnbánatot és megtérést hirdető szavára és keresztelkedtek meg nála. Ma mi is Jánosra figyelünk, őrá hallgatunk. Szeretnénk megtisztítani lelkünket. Szeretnénk gyermeki őszinteséggel kifejezni bűnbánatunkat. Szeretnénk újra tisztaszívűek lenni. Jézus tanításának középpontjában a megtérés, a bűnbánat állt. Nyilvános működésének kezdetén ezt hirdette: „Az idő betelt: közel van Isten országa. Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jóhírében” (Mk 1,15). És ugyanezzel a gondolattal fejezi be tanítását, feltámadása után ezt mondja az emmauszi tanítványoknak: „A messiás nevében megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni, Jeruzsálemtől kezdve, minden népnek” (Lk 24,47). Az advent a várakozás ideje. Várjuk és engedjük, hogy az irgalmas Isten ránk találjon!
Isten itt és most mindnyájunkat meghív. Keresztelő János különös, szőrruhás, bőröves alakját nem külsőségek utánzásában kell követnünk. Isten bennünket is arra hív, hogy legyünk hírnökei, útkészítői mások lelkében Jézusnak. A szeretet az a nyelv, ami át tud lépni a nyelvek és kultúrák határain, amivel bárkit megszólíthatunk. Mit jelent ez a gyakorlatban? A szavainkban és tetteinkben kinyilvánuló szeretetünk mások iránt rést tud nyitni az önzés, a megszokás, a rossz szokások falán, hogy Krisztus világossága behatolhasson és minden sötét zugot bevilágíthasson a másik ember lelkében.
Egy hindu szent ember mondta az egyik misszionáriusnak, aki téríteni ment Indiába: „Nektek, misszionáriusoknak semmi hatásotok nem lesz ránk mindaddig, amíg nem guruként jöttök hozzánk. A guru nem olyan ember, aki pusztán arról beszél, amit könyvben olvasott, hanem a saját lelki élményeinek meggyőző erejéből szól. Tanítványait biztos kézzel vezeti, mert olyan Istenhez vezető ösvényre irányítja őket, amelyekről nemcsak olvasott, hanem amelyet ő maga is végig járt.” A szent emberek ösvényei Istenhez vezetnek. Keresd az ilyen emberek társaságát! Szavaik felvillanyoznak, magatartásuk minta lesz, a szívükből fakadó „élő víz” segít megújítani életedet.
Te vagy-e az eljövendő, vagy mást várjunk?
Keresztelő János arra mutat rá, hogy a Messiásra való várakozásunk, azaz adventünk igaz sóvárgás legyen, és ne menekülés a világból. A Messiásvárás vágyakozás legyen, és nem ábrándozás. Tevékenyek legyünk, de környezetünknek mind kétkezi mind szellemi építését ne az ideges türelmetlenség, ne a kiábrándultság, hanem az előre lendítő optimista reménykedés kísérje.
A mai vasárnapon három embert hívok segítségül, akik Betlehem felé vezetnek engem Izajás próféta, Keresztelő János és Szűz Mária
Izajás próféta, taníts meg előre látni, az idők jeleiből olvasni. Taníts meg életem ködén át is a csillagokra nézni. Taníts meg a lelki sivatag virágba borulásáért imádkozni és dolgozni. Taníts meg az ég harmatozását lesni, és mondani: harmatozzatok, égi magasok!
Keresztelő János! Tőled akarom megtanulni az Úr Jézus ügyeit bátran képviselni. Megtanulni az Úr útját előkészíteni a szívek Betleheméhez. Tanulni tőled önmegtagadóan élni. Megtanulni a hétköznapok egyhangú pusztájában is meglátni a keresztvízben az életet adó vizet. Jézusban felismerni a Krisztust, az Isten Bárányát!
Boldogságos Szűz Mária, taníts engem szívemben megérezni a mély egyéni vágyat a jó Istenre. Taníts a jó előkészületre, mert nekem is szerető gonddal kell tiszta lakást, szép ruhát, tiszta jászlat, alkalmas befogadó lelkületet készítenek lelkemben az érkező Gyermeknek.
Uram, Jézus!
„Te vagy-e az eljövendő, vagy mást várjunk?” - kérdezte prófétád, Keresztelő János. Most én is kérdezlek és kérlek Téged.
Törődjek bele ebbe világba, mást várjak, vagy kis emberként én is tehetek valamit?
Kérlek, adj bátorságot bizonytalanságaink vállalásához! Erőt a bizonyosság kereséséhez! És sok-sok hathatós módszert önmagunk és a ránk bízottak lelkesítéséhez! Ámen!