B év nagyböjt 1. vas. 2024 -
Mk 1,12-15 - Kísértés és tanítványgyűjtés
Kedves Testvérek!
A most kezdődő nagyböjti időszak, egy szép negyvennapos lelkigyakorlatot kínál mindnyájunknak. Ima, böjt alamizsna, a jócselekedetek gyakorlása ebben a szent negyven napban, mind-mind erőfeszítést kíván.
Johannes Rosche, „Éljünk Isten tenyerén” című művében egy pozitív kísértést fogalmaz meg:
„Félsz, hogy Krisztus nagy rabló? Hogy megfoszt szabadságodtól, vidámságodtól, kényelmedtől, sőt magával visz a végső, a teljes önkiszolgáltatás világába? - Krisztus elrabol, igen, a mennyei boldogságba!”
Nyilvános működése kezdete előtt Urunk Jézust a Lélek rabolta el, kényszerítette a pusztába, hogy átessen a terhelési próbán, és tisztázza lelki-szellemi erejének mértékét. A kísértő ugyanis nagy ellenfele minden jézusi úton járó embernek:
· először is vádol,
· ezután próbál összezavarni, összeroppantani, ellentmondásra kényszeríteni,
· végül is ki akarja szorítani belőlünk Isten Szentlelkét.
Sok nagy szent életútját olvastam már. De szinte mindenkinél jelentkezett a kételkedő gondolat, a kísértés, az ókori remete Szent Antaltól a XX. századi Pio atyáig.
Alkalmas leszek-e a nagy feladatra, lesz-e erőm végigjárni becsületesen az utamat? Aki a hitben választ kapott a kételkedéseire, és ezután vállalta a feladatot, az később sem ingott meg. Ez Isten Szentlelkének a munkája. Kísértések és félelmek között hatalmas isteni erők állnak rendelkezésünkre. Isten Lelkénél soha nem lehet erősebb a Kísértő. A gonosz sohasem tudja legyőzni azt, aki hűséges Isten szavához, és állandóan ebből veszi lelki táplálékát. Persze a csend és a magány perceiben, a böjt idején nagyobb lehet a kísértés, megmutatkozhat az árnyékszemélyiségünk, a gyengeségeink, a bűneink. Ezért kellene, hogy legyen jó keresztszülőd, bérmaszülőd, legyen lelki vezetőd, aki már saját tapasztalatával győzött a kísértések felett, hogy problémáidban segítségedre legyen.
Olyan ember, aki utat mutat neked, aki meg tudja mutatni, hogyan tudjuk kiállni a kísértéseket:
· aki tudja, mi szükséges az örök élethez, milyen a jézusi életforma;
· akiben már megszólalt a Lélek hangja;
· aki az ima erejével képes lesz elűzni a Sátánt;
· aki nem rémül meg az árnyékszemélyiségétől;
Továbbá megtapasztalta már, hogy:
· ha az isteni erők közelébe jut, képes lesz a szolgálatra. Vannak mindennapos kísértéseink, amelyeket nem is olyan egyszerű legyőzni:
· aki tudja, hogy a lustaság, milyen sok formában jelentkezik;
· akinek helyes az időbeosztása, mert a feladatainak halogatása után tudja, hogy sokkal nehezebbek lesznek a teendői;
· megtapasztalta az állandó lelki élet erejét, mert a szellemi-lelki élet elhanyagolása, előszobája lesz önmagunk visszacsúszásának;
· aki ápolja a közösségi életet, mert a kapcsolatinak, barátságainak rendszertelen gondozása, ami eltávolít bennünket egymástól.
A negyvennapos böjt után Jézus elkezdte nyilvános működését. Legfőbb feladatának tartotta megtalálni azt a tizenkettőt, akikre rábízhatja tanítását. A tanítványgyűjtés emlékezetes, szép munka és erőfeszítés. Emberi hangot találni mindazokkal, akikben van szellemi-lelki igény, akikkel nemcsak a tanítás kapcsol egybe, hanem a barátság is, ami minden jézusi közösség egyik összetartója. A megtérést az Isten adja, de ennek látható jelei vannak:
· élővé válik számunkra a Szentírás szava, amely megváltoztatja az életünket, és bennünk is marad;
· változásunkat a környezetünk is észreveszi, és a jézusi közösség új családunk lesz;
· új, pozitív erkölcsi erők jelentkeznek az életünkben, a jézusi tanítás új utat szab gondolatainknak és érzéseinknek;
· fényt és világosságot viszünk önmagunk és mások életébe azáltal, hogy másokért élünk, és szolgálunk.
Ha kiálljuk a kísértések próbáját, teljes erőnket a tanítványgyűjtés feladatának szentelhetjük. Ezen az úton épül igazán Isten Országa.
Loew atya lelkigyakorlatos könyve, „Elmélkedések Jézus Krisztusról” fiatal korom kedvenc lelki irodalma volt. Ezt írja:
„Ha egy út a számunkra nyílik, el kell indulnunk rajta.
Ha egy könyv számunkra íródik, feltétlenül el kell olvasnunk.
Ha egy jóbarát hozzánk szól, akkor figyelnünk kell szavára.
Isten állandóan közelít felénk, úgy, mint egy út, mint egy nyitott könyv, mint egy jóbarát.”
Urunk Jézus Krisztus elfogadta a sátánnal való küzdelmet, és ebből abszolút győztesként jött ki. Ezzel megmutatta, ő azért jött a világba, hogy megszabadítson a gonosz minden hatalmától minket. Ugyanakkor arra tanít, hogy az embernek minden erejét bevetve kell küzdeni a kísértések legyőzésére. Mert minél inkább Krisztus útján akarok járni, a sátán annál inkább akar letéríteni az útról.
A Jézus által alkalmazott fegyverekhez folyamodunk ebben a küzdelemben: a vezeklés, az ima, az Atya akaratához való teljes hasonulás!
Ezekkel a gondolatokkal induljunk el a nagyböjti úton, minden kísértést legyőzve Jézus segítségével!
Urunk! Kérünk téged a mai vasárnapon: erősíts minket kegyelmeddel és jóságoddal! Bátoríts minket igéddel, vigaszoddal és áldásoddal. Táplálj minket szentségeiddel. Gyengeségeinkben és kísértéseinkben maradj velünk, maradj minden hívővel, aki téged keres, most és mindörökkön örökké. - Ámen!