Advent

december 24, Ádám-Éva napja

December 24, Ádám-Éva napja, böjti nap estig.

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből - Lk 1,67-79
Abban az időben Zakariás, János atyja eltelt Szentlélekkel, és ezekre a prófétai szavakra nyílt az ajka: „Áldott az Úr, atyáink Istene, mert meglátogatta és megváltotta az ő népét; erős szabadítót támasztott minékünk szolgájának, Dávidnak családjából. Amint szólott a szentek szájával, ősidők óta a próféták ajka által, megszabadít az ellenség kezéből, mindazoktól, akik gyűlölettel néznek minket; atyáinkkal irgalmat gyakorol, hogy szent szövetségére emlékezzék, az esküre, amelyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy nekünk váltja be, amit ígért; hogy félelem nélkül és megszabadulva az ellenség kezéből, neki szolgálatot teljesítsünk; szentségben és igazságban járjunk előtte napról napra, amíg élünk.
Téged pedig, gyermek, a fölséges Isten prófétájának fognak mondani, mert az Úr előtt jársz, egyengetni az ő útját; az üdvösség ismeretére tanítod nemzetét, hogy bocsánatot nyerjen minden bűnük Istenünk irgalmas szívétől, amellyel meglátogat minket felkelő Napunk a magasságból, hogy fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és halálos homályban ülnek, lépteinket pedig a béke útjára vezérelje.”

Ezek az evangélium igéi.

Gondolat
Egy férfi hálaéneke.
Zakariást mélyen megérinti öröksége, látván, hogy Isten múltbeli tettei hogyan alakulnak jövőbeli reménnyé. Amikor látom, olvasom Zakariás hitét, ebből bátorságot merítek saját életemből; elfogadom Isten áldását, mely folyamatosan reménnyel, bizalommal tölt meg az eljövendők megélésére.
Lehet, hogy sokszor „a sötétben és a halál árnyékában” ülök. Lehet, hogy jól ismerem nem csak a sikertelenséget, kudarcot, hanem a depresszió érzését is. Persze keresztényként nem engedem, hogy a depresszió, a kilátástalanság uralkodjék el rajtam.
Zakariásnak némaságban kellett eltöltenie a várakozás 9 hónapját. És ez az időszak hitének megerősítésére szolgált! Ha hittel készültem adventben (ez nem volt kilenc hónap, csak röpke 4 hét), akkor ma a Szentestén, már a holnap reményét kapom. Isten az egész emberi történelem ura, még az én kis életemé is, és "Boldog Karácsonyt" kívánva kopog szívem ajtaján. Itt röpködnek Isten angyalai, és már hangolnak az éjféli énekre: „Dicsőség a magasságban Istennek!”

Mindenkinek kívánok áldott, boldog, születés ünnepet! Ha megszületet lelkedben is Jézus, boldogan oszd meg másokkal. Kívánom, hogy karácsony öröme tartson ki 8 napig lelkedben, addig, amíg egyházunk ezt a szép ünnepet tartja.

Kegyelemteljes Karácsonyt adjon az Úr!

December 23, pénteki gondolat

December 23, péntek – az utolsó előtti gondolat

OLVASMÁNY Malakiás próféta könyvéből - Mal 3,1-4.23-24
Ezt mondja az Úr, a mi Istenünk: „Íme, elküldöm hírnökömet, hogy elkészítse előttem az utat. Hamarosan belép szentélyébe az Úr, akit kerestek, és a szövetség angyala, aki után vágyakoztok. Lám, már jön is! – mondja a Seregek Ura. De ki tudja majd elviselni jövetele napját? És ki maradhat állva, amikor megjelenik? Mert olyan, mint az olvasztók tüze és a ványolók lúgja. Leül, mint az ezüstolvasztó és tisztító mester. Megtisztítja Lévi fiait, megnemesíti őket, mint az aranyat és az ezüstöt szokás, hogy igazságban mutassanak be áldozatot az Úrnak.” Júda és Jeruzsálem áldozata tetszeni fog akkor az Úrnak, éppúgy, mint a régmúlt időkben, mint az első években. Nézzétek, elküldöm nektek Illés prófétát, mielőtt elérkeznék az én nagy és félelmetes napom. Ő újra a fiak felé fordítja az apák szívét, és az apák felé a fiak szívét, nehogy elmenjek és átokkal sújtsam a földet.
Ez az Isten igéje.

Gondolat
Íme, elküldöm hírnökömet, hogy elkészítse előttem az utat.
Az út, amelyen végig kell járnunk, végig kell élnünk, hosszú és rögös. Tele van buktatókkal. Ha egyedül járod utadat, nehezen jutsz előre. Mégis sokan ezt választják. A sok-sok ószövetségi próféta is mind útkészítő volt a Messiás előtt. Hallgatni, figyelni kéne rájuk, különösen Keresztelő János tanúságtételére.
Jézus is már egy egyengetett úton járt, amelyet igazán Ő taposott ki számunkra. Ma is van többféle út, amelyek a boldogságot célozzák meg, de igazi boldogság felé vezető út a Jézus útja.
Ne egyedül járj, mert nehezebb észrevenni a buktatókat. Persze nem akárkivel kell összefognunk, akárkire hallgatnunk. Jézus mondja: „De ha vak vezet világtalant, mind a kettő gödörbe esik." (Mt 15,14)
Az igaz hírnök, a próféta nem fél attól, szemedbe mondja a buktatókat, a nehézségeket.
Malakiás jövendölése rendkívüli érkezésről szól, amelyet megelőz az előfutár. Keresztelő Jánosban ez teljesedett. Jézus születését nem olyan természeti jelenségek kisérték, mint amiről Malakiás beszélt. Mégis sokkal lényegesebb dolog történt, az emberi természetben. A felszínen, látszólag nem változott semmi, az isteni irgalom azonban csendben a valóság lényegét változtatta meg. Ajándékban a legtöbbet kaptuk, annak a lehetőségét, hogy Isten gyermekeivé lehetünk.

Himnusz Keresztelő Jánosról

   Az ég kegyének hírnöke,
   igazság bátor bajnoka,
   Krisztus fáklyája: tündököl
   örömről, fényről hírt hozón.

   Miről prófétalelke szól,
   mit ajka hirdet s élete:
   pecséttel azt a szent halál
   meggyőző jelként zárja le.

   Az eljövendő Úr előtt
   jön küldöttként a földre ő,
   s mikor kereszttel felfedi
   igaz keresztvíz Kútfejét.

   Ki értünk meghalt bűntelen,
   s a földre életet hozott,
   őt jelzi most, mint hű tanú,
   vérével a Keresztelő.

   Add meg, kegyelmes jó Atyánk,
   járhassunk János útjain,
   s örökségként hadd nyerjük el
   Krisztus mennybéli kincseit. Ámen.

 

 

 

December 22, csütörtök

December 22, csütörtök

OLVASMÁNY Sámuel első könyvéből - 1Sám 1,24-28
A bírák korában történt:
Amikor Hanna elválasztotta a gyermek Sámuelt, felvitte magával a templomba, egy hároméves marhával, egy efa liszttel és egy tömlő borral egyetemben, és Silóban belépett az Úr templomába. A fiú még nagyon kicsi volt. Amikor a marhát feláldozták, a fiú anyja odament Élihez. Megszólította: „Engedd meg, uram! Amint igaz, hogy élsz, uram, az az asszony vagyok, aki itt álltam melletted és imádkoztam az Úrhoz. Ezért a fiúért imádkoztam. S lám az Úr teljesítette kérésemet, amellyel hozzá fordultam. Ezért én is átengedem (fiamat) az Úrnak, egész életére átengedem az Úrnak.” És ott leborultak az Úr előtt.
Ez az Isten igéje.

Gondolat
„Ezért a fiúért imádkoztam. S lám az Úr teljesítette kérésemet, amellyel hozzá fordultam. Ezért én is átengedem (fiamat) az Úrnak, egész életére átengedem az Úrnak.” És ott leborultak az Úr előtt.
Az Úr teljesítette kérésemet. Milyen jó ezt megtapasztalni. És mennyire kell, hogy ha megtapasztalom, a hála szava csendüljön ajkamon.
Három üzenete is van a mai olvasmánynak:
1. A gyermek Isten ajándéka, ezért Istentől kell kérni a gyermeket!
2. A gyermek Isten ajándéka, ezért szenteljük őt Istennek!
3.  A gyermek Istené, ezért merjük elengedni őt, amikor eljön az ideje!
Hanna a csodálatos ajándékot, fiát, akire annyira vágyott, felajánlja az Úrnak.
     A mondás szerint, aki nem tud leborulni, az előbb utóbb kiborul. Aki nem tud Isten előtt elcsendesedni, és Ő előtte kiönteni a szívét, az előbb utóbb a nagy lelki teher alatt kikészül, tönkre megy az idegrendszere, de kihat ez az egész családjára és leginkább a gyermekeire. A pszichológusok szerint legjobban a gyermekeken lehet lemérni, hogy milyen a szüleik házassága. Ahol békés, nyugodt, kiegyensúlyozott a családi légkör, ott a gyermek lelki világa is egészségesen és kiegyensúlyozottan fejlődik. Ahol, azonban a szülök, nem tudják megbeszélni a problémáikat, ott tele van a családi élet feszültségekkel, s ez kihat a gyermekek lelki fejlődésére, akik nyugtalanok, idegesek lesznek, nem érzik magukat biztonságban.
 Aki időt tud szakítani arra, hogy Isten előtt leboruljon és megüresítse magát, az már akkor is átéli a feloldódást, ha a problémái nem is oldódnak meg azonnal. Péter apostol így fogalmaz első levelében: (1Pét 5.7) „Minden gondotokkal forduljatok hozzá, mert neki gondja van rátok.”
Ha még nem öntötted ki szívedet Isten előtt azzal a tisztelettel és teljes bizalommal, amivel Hanna tette, tedd meg! Meglátod, megnyugszol, békesség lesz a szívedben! Talán éppen attól, hogy Istenre bízod a dolgaidat, felszabadulsz, megoldódnak a dolgaid.
Hanna imádságban kéri el Istentől gyermekét, és ezért tudja Isten kezére bízva el is engedni őt. Tudja jól a gyermek nem az övé, Isten bízta egy időre rá, hogy nevelje, és ez az Isten számon is kéri rajta, hogy miképp használta a Tőle kapott ajándékot.

Dudás Róbert Gyula (Nemo) verse

Nevettek rajtam, tudom.
Nevettek, mert imádkozom,
Nevettek, mert meglestetek
Nevettek, mert nem értetek.

Nevettek rajtam, tudom.
Azon, hogy leborulok,
Nem értitek, az Úr előtt
Leborulok a Fenség előtt…

Nevettek rajtam, tudom.
Nevettek, s ez fáj nagyon
Ti nem értetek meg engem,
de csak fogadjatok el – ezt kérem.

Nevettek rajtam, tudom.
de én nem haragszom.
Imádkozom: ez az én dolgom,
S, hogy nevettek, ez nem az én bajom.

 

 

 

December 21, szerdai gondolat

December 21, szerda

OLVASMÁNY az Énekek Éneke könyvéből  - Én 2,8-14
A vőlegény közeledésén érzett menyasszonyi örömöt az Egyház önmagára vonatkoztatja; mert Krisztusra vár.
(Így szól az Egyház, mint Krisztus menyasszonya:) A kedvesem, íme, itt jön! Ugrál a hegyeken át és szökell a dombokon át! Olyan a kedvesem, mint a gazella, a fiatal szarvashoz hasonló. Nézzétek, már itt áll házunk falánál, benéz az ablakon, nézelődik a rácson át. Aztán így szól hozzám a kedvesem: Kelj föl, barátnőm, jöjj, galambom, szépségem! Nézd, elmúlt a tél, elállt az eső, elvonult. A föld színén immár virágok nyílnak, itt van a szőlőmetszés ideje, és gerlice hangja hallatszik földünkön. Már színesedik az első fügetermés, hajtanak a szőlők és jó illatot árasztanak. Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem! Sziklák hasadékában fészkelő galambom, rejtekhelyeden, a szirtek szegélyezte ösvényen mutasd meg arcodat, hadd halljam hangodat, mert szépen cseng a hangod, és bájos az arcod.
Ez az Isten igéje.

Gondolat
„A kedvesem, íme, itt jön!... Nézzétek, már itt áll házunk falánál, benéz az ablakon, nézelődik a rácson át.”
Tudom, Isten a szívek, vesék gondolat olvasója. Belelát szívem minden rejtekébe, mélységeibe. Az ember Ádám-Éva ősbűne óta pedig próbál bujdosni előle, vagy legalábbis a szebbik arcát mutatni csak Isten felé. Mennyire szeretném, várom, hogy például a mai napomat végig kövese? Nézelődjön az ablakom rácsain keresztül?
Jézus eljött közénk, egy volt velünk. Nem egy ál valóságshow-t játszott, ő tapintatos, kopog a lelkem ajtaján. Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem.” (Jel 3,20)
Az Énekek Énekének könyve keresztény értelmezésünkben allegória: a jegyes az Egyház, Krisztus jegyese.
Ezért így merül fel bennem a kérdés? Hogyan lehet az, hogy az keres engem, akinek senki és semmi sem hiányzik a boldogságához? Hogyan lehet az, hogy az jön el hozzám, aki mindent betölt jelenlétével? Miként lehetséges, hogy itt nézelődik az ablakon át engem keresve, ő, aki átlátja a mélységeket és a kerubok fölött trónol?
Ő nem csak azért keres, mert nekem szükségem van rá, akkor nem nevezné magát Vőlegénynek, hanem csak Istennek és Úrnak. Ő maga is szomjazik szeretetemre, ezért a szeretetért teremtette meg az embert.
És Jézusban megtestesült, megszületik. Nemsokára benéz az én világomba, emberi szemén keresztül, a teremtés rácsos ablakán... És tekintetével engem is keres, én értem is eljött, én értem is meghalt a kereszten, engem is meg akart váltani.
Szerényen, csendesen, de határozottan kopog lelkem ajtaján.

Uram, nem vagyok méltó, hogy bejöjj; de ha méltatsz és bejössz hozzám, szívem eltelik örömmel és hódolattal. Isten minden szívbe be akar jönni, ezt jelzi az írás: ,,íme, ajtódnál állok, s kopogtatok.''  Te; az Úr... Bebocsáttatást kérsz. Nem kényszerítesz, nem tolód föl magad és kegyelmeid. Értelek Uram, vágyódol utánunk. Kopogtatsz szívünk ajtaján, várakozol ajtóm előtt. És kitartasz, el nem mégy! Ô édes, erős szeretet! Istenem, hol vagy: ugye közel vagy? Velem vagy? Így lehet tűrni a keresztet s a kínt: Ó Uram, hadd legyek veled! Vígy be országodba. Ámen.” (Prohászka Ottokár)

 

 

December 20, kedd

December 20, kedd

† EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből - Lk 1,26-38
Hat hónappal Keresztelő János születésének hírüladása után Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá, és így szólt: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!” Ennek hallatára Mária zavarba jött és gondolkodóba esett, hogy miféle köszöntés ez.
Az angyal azonban folytatta: „Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél! Mert íme, gyermeket fogansz méhedben és fiút szülsz, s Jézusnak fogod őt nevezni! Nagy lesz ő: a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és uralmának soha nem lesz vége!”
Mária ekkor megkérdezte az angyalt: „Hogyan történhet meg ez, amikor én férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta neki: „A Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért szent lesz az, aki tőled születik: Isten Fiának fogják őt hívni. Lásd, rokonod, Erzsébet is gyermeket fogant öregségében, sőt, már a hatodik hónapban van, bár magtalannak tartják az emberek. Istennél semmi sem lehetetlen.”
Erre Mária így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem szavaid szerint!” Ezután az angyal eltávozott.
Ezek az evangélium igéi.
 

Gondolat
Ne félj, Mária! Hisz kegyelmet találtál Istennél!
Sokszor érezzük úgy, hogy minden elveszett, mindet kipróbáltam, minden lehetőséget végigvittem, mégsem sikerült. Most feladom. Ez akkor történik, ha csak a magam erejére gondolok. Hiszem, hogy mindannyian, én is te is, megkapjuk az elégséges és szükséges támogatást, a kegyelmeket a jó Istentől.
Félelemmel tölthet el annak a tudata, hogy akár el is veszíthetjük a mennyország öröké tartó boldogságát. De Jézus eljött, és azt mondja nekünk, amit egykor az angyal mondott Máriának a szültés hírüladásakor: „Ne félj, mert kegyelmet találtál az Istennél!” A megváltás eloszlathatja félelmeinket. Ha megbánjuk bűneinket, kegyelmeket kapunk a jó Istentől, és Isten magához emel bennünket.
Mária félelme az egészséges hitű embernek az Úrral szembeni természetes kicsiség-tudatából fakadt, félelme tiszta és őszinte: egész lényét átjárta az alázat az Úr előtt, és most, az angyal üzenete hatására emiatt rendül meg egész mivoltában, hiszen az Úr „rátekintett szolgálója alázatosságára”.
Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél” – oszlatja el evangéliumával, azaz örömhírével ezt a félelmet az angyal, mert most a kérdés nem az, hogy van-e bennem, mellettem helye az életemben Istennek, hanem az, hogy el merem-e hinni: Isten be fogja érni azzal a kevéssel is, amit kicsiségemben neki a hitem nyújtani tud belőlem.
„Urunk! Küld el hozzánk szent angyalodat, és adj kegyelmet nekünk, hogy csak azt szeressük, ami neked tetszik, hogy minden gondolatunk és akaratunk tökéletesen egy legyen a tiéddel! Milyen jó Istennek szolgálni! Milyen gazdagon jutalmazza már e földön azokat, akik szeretik őt! Add meg, fölséges Teremtőm, hogy szent kegyelmed segítségével minden erőmmel neked szolgáljak, dicsőségeden dolgozzam, hiszen ez életemnek legfőbb kötelessége!”    (De la Salle Szent János)

Tudtad, hogy Isten bátorító szava: „Ne félj!” - 115 alkalommal olvasható a Szentírásban?

Guadalupei Mária jelenésekkor így hallotta a látnok (Szent Juan Diego Cuauhtlatoatzin) Mária ajkáról a szavakat: »Vésd szívedbe szavaim! Semmi ne riasszon, semmi ne aggasszon, és semmi ne szomorítsa el az arcodat s szívedet. Ne félj se betegségtől, se gondtól, se fájdalomtól. Hát nem vagyok-e én a te Anyád?" 

December 18, hétfő

December 19, hétfő

OLVASMÁNY a Bírák könyvéből  - Bír 13,2-7.24-25a
A bírák korában volt egy Szoreából, Dán törzséből való ember, Mánoah volt a neve. Felesége magtalan volt, és nem volt gyermeke. Az Úr angyala megjelent az asszonynak, és így szólt hozzá: „Magtalan vagy és nincs fiad, de fogansz majd, és fiút szülsz. Vigyázz tehát magadra, ne igyál se bort, se szeszes italt, és ne egyél tisztátalant, mert fogansz és fiút szülsz. Borotva ne érintse fejét, mert ez a gyermek nazir (Istennek szentelt ember) lesz anyja méhétől fogva. Ő lesz, aki majd elkezdi Izraelt kiszabadítani a filiszteusok kezéből” Az asszony elment, és elmondta férjének: „Megszólított Istennek egy embere. Isten angyalára hasonlított, olyan fönséges volt. Megkérdeztem tőle, honnan jött, de nem mondta meg nekem a nevét. Ellenben így szólt hozzám: Fogansz és fiút szülsz. Ezért mostantól ne igyál se bort, se szeszes italt, és ne egyél semmi tisztátalant, mert ez a gyermek Isten nazirja lesz anyja méhétől kezdve halála napjáig.” Az asszony fiút szült, és Sámsonnak nevezte el. A gyermek felnőtt, és az Úr megáldotta. Az Úr Lelkének ösztönzésére elkezdte működését a választott nép körében. - Ez az Isten igéje.

Gondolat
„Magtalan vagy és nincs fiad, de fogansz majd, és fiút szülsz.”
Két idősödő, gyermek nélküli házaspár történetét hallottuk a mai napon. Mánoah fia Sámson, és Zakariás fia Keresztelő János születésének történetét.
A Szentírásban meddő asszonyok egész sorával találkozunk: Sára, Ráchel, Mánoah felesége, Hanna és Erzsébet mind meg voltak fosztva attól, hogy női mivoltuk kiteljesedjék az anyaságban. Az Ószövetségben a terméketlenség különösen is szégyent jelentett az asszonynak, a teremtéskor kimondott isteni áldás hiányát, mintegy átkozott állapotot. Ezeket az asszonyokat azonban Isten különleges módon kárpótolta, amikor nemcsak elvette szégyenüket, hanem fiaikat isteni küldetésre választotta ki a nép körében.
Ezek az asszonyok előképek: annak bizonyságai, hogy az Úr a természet rendje fölött is hatalommal bír, s bár a kövekből is tudna fiakat támasztani magának, mégis inkább azt választja, hogy az anyai méltóságot magasztalja fel.
Olyan fogalmak jutottak eszembe ezek kapcsán, mint lelki termékenység, szellemi termékenység, vagy terméketlenség. Az anyaság megélését egy nő néhányszor élheti át az életében, attól függően, hogy mennyi gyermeke van, 2-3-4-szer általában. Viszont egy gyermektelen ember is lehet termékeny, Isten által áldott? Mennyire vagyok termékeny az élet más területén? Hitben, jócselekedetekben, segítőkészségben, a másik ember felé fordulásban? Hiszem, hogy gyümölcsöt hozó életet nem lehet Isten kegyelme nélkül élni.
Amikor magam vagyok, magamnak hiszek, meddő, terméketlen lesz életem. Ezt a pesszimista életérzés fejezi ki Tóth Árpád költő verse: Meddő órán
Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.

Én pedig hívő emberként gyümölcsöt hozó, termékeny életet akarok élni.
A szent asszonyok gyermekei hitük gyümölcse.
Foganás, áldott állapot és világra szülés – az anyaság misztériuma különös hangsúlyt kap ezekben az adventi napokban. S ahogy Isten meddő asszonyokat áldott meg és tett termékennyé, előkészítve ezzel az asszonyok között legáldottabb, Mária méhe áldott gyümölcsének érkezését, úgy most bennünk akarja az ő életét újra elindítani: hogy a mi buzgó várakozásunk és vágyakozásunk által Krisztus-hordozókká legyünk, akik az ő második eljövetelét készítjük elő azzal, hogy cselekedeteinkkel a világra szüljük őt.
A Mozarab rítusú misekönyv adventi könyörgése:
Nem kérem Uram, hogy a Te testben való születésed, amely megtörtént egy napon, értem ismét megtörténjen. Arra kérlek viszont, hadd szülessek én újjá a Te istenségedben. Azt, amit egyszer kegyelmed magvalósított Máriában, a Lélek által valósítsd meg most egyházadban. Foganjon meg téged megingathatatlan hite által; hozzon téged világra folt nélküli értelme által; lelke pedig, a Mindenhatóerejétől védve, őrizzen meg téged mindörökre!

Advent 4. vasáarnapja

December 18, advent 4. vasárnapja

OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből Iz 7,10-14
Azokban a napokban:
Így szólt az Úr Acház királyhoz: „Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtől, akár az alvilág mélységeiből, akár felülről a magasból.” De Acház így válaszolt: „Nem kérek jelet, és nem kísértem az Urat.” Erre Izajás próféta azt mondta: „Halljátok hát, Dávid háza! Nem elég nektek, hogy próbára teszitek az emberek türelmét, még az én Istenem türelmét is próbára teszitek? Ezért az Úr maga ad nektek jelet: Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Emmánuelnek nevezi, ami annyit jelent: Velünk az Isten.”
Ez az Isten igéje.

Gondolat
Ezért az Úr maga ad nektek jelet:

Isten újra szólt Acházhoz - tehát ez azt jeleni, hogy párbeszédben voltak egymással - ez nyílván felemelő érzés lehetett számára, de ugyanakkor ez többet is jelentett. Azt írja Izajás, hogy Acház hogy illendőségből nem kért jelet Istentől! Aki párbeszédben él az Istennel, az sok mindent tud istenről, de a Mindenható mélységes titkait ő sem ismerheti. Sőt a környező világ jelei sokszor hangosabbak, erősebbek, mint Isten jelei! Ezért mindenkinek szüksége van időnként egy plusz jelre, megerősítésre. Isten maga, sokféleképen közli magát, a jelen esetben is jelt ad. Csoda kíséri a születés körülményeit, de még nagyobb csoda maga a születés. Az Isten sebezhető mértékben korlátozta magát hozzánk hasonlatossá, hogy ily módon egy lehessen közöttünk, és oszthassa meg velünk tanítását, Isteni lényét. Emmánuel = velünk az Isten, azaz a jel maga a gesztus, a közénk jövés, a személyes figyelem, a törődés, a tanítás, a felelősség, a gondban levés értünk.

Sokszor érzeted úgy, hogy az életed „Isten háta mögött” zajlik? Isten háza mögötti kis faluban, vagy eldugott munkahelyen? Azt hogy senki sem figyel problémádra?

Ezt az érzést fogalmazza meg a költő:

Kányádi Sándor:

 Isten háta mögött

üres az istálló s a jászol
idén se lesz nálunk karácsony
hiába vártok
nem jönnek a három királyok

sok dolga van a teremtőnek
mindenkivel ő sem törődhet
messzi a csillag
mindenüvé nem világíthat

megértjük persze mit tehetnénk
de olyan sötétek az esték
s a szeretetnek
hiánya nagyon dideregtet

előrelátó vagy de mégis
nézz uram a hátad mögé is
ott is lakoznak
s örülnének a mosolyodnak .

Most próbáld pozitívra fordítani. A jó Isten elküldet angyalát, egy Isten háta mögötti kis faluba, Názáretbe, egy Isten háta mögötti ismeretlen fiatal lányhoz Máriához, aki jegyese volt az Isten háta mögötti kulimunkát, koszos ácsmunkát végző Józsefnek. Mivel nem volt hely a szálláson, egy Isten háta mögötti kis istállóban húzták meg magukat. De mivel mindegyikük hívő ember volt, értették, felfogták a jelet, az üzenetet!
Uram, add, hogy érezzem, értékeljen és várjam jeleidet!

 

 

December 17-i gondolat

December 17, szombat

Advent utolsó hete következik. December 17-től az adventi időszak karácsony közeli várása felé fordul. Nem ünnepelünk szentek ünnepeit, és különféle szentmiséket.

OLVASMÁNY Mózes első könyvéből  - Ter 49,2.8-10
Halálos ágyán Jákob így szólt fiaihoz: Gyűljetek körém, fiaim, és halljátok; a választott népről jövendöl atyátok! Júda, téged dicsérnek majd testvéreid, kezed ellenségeid nyakán lesz. Atyád fiai meghajolnak előtted, Júda, fiatal oroszlán, a zsákmánytól kelsz fel, fiam. Azután elnyújtózkodol, s úgy fekszel ott, mint egy oroszlán, mint egy anyaoroszlán. Ki merészelné azt háborgatni? Nem vétetik el a fejedelmi pálca Júdától, sem a vezéri bot az ő kezéből, míg el nem jön az Eljövendő, akinek a népek engedelmeskedni fognak.
Ez az Isten igéje.

Gondolat 1.
Évek óta nagyon divat hazánkban a családfa kutatás. Különböző indokokkal keresik fel a plébánia irodát, úgyhogy korlátozni kellett: csak hétfőn délutánonként fogadunk ilyen kereséseket.
Érdekel bennünket Jézus családfája? Ha szeretem egyházamat, nem hagy hidegül a családfa felsorolása sem. Sőt büszke vagyok arra, hogy nem légből kapott a hitem, ez volt benne Isten eredeti tervében, melynek, mint Jézus tanítványa én is részese vagyok.
Jákob megjövendöli, hogy Júda törzséből fog születni a Megváltó, aki minden nép reménységét betölti.
Nem vétetik el a fejedelmi pálca Júdától, sem a vezéri bot az ő kezéből, míg el nem jön az Eljövendő, akinek a népek engedelmeskedni fognak.
Máté evangélista is Jézus családfájával kezdi az evangéliumát. A példaképek ebben a családfában a tiszta, és igaz emberek, de vannak közöttük súlyos bűnt elkövetők is, úgy, mint a mi őseink között is így lehet. De még a bűnösök is a múltunkhoz tartoznak, és imádkozni értük lehetőségünk, és feladatunk is.    
Kérlek Uram, Istenem add áldásodat elődeinkre, s utódainkra, hogy egyszer mindannyian együtt adhassunk hálát mindenért, és dicsérhessünk Téged Országodban! Ámen 

A mai evangélium Mt 1, 1-17 Jézus családfája
Ennek most egy adaptált verzióját olvashatod. Kis kommentárral kiegészítve az egyes személyeket.
Hogy könnyebben menjen, egy kis ravaszságot viszek bele. Persze Bibliaórán, csoportban könnyen eljátszható, a misén is eljátsszuk a regnumi fiatalokkal, de próbáld meg egyénileg is követni. Pozitív és negatív személyek egyaránt vannak a történetben, a pozitív személyeknek tapsolunk, a negatívakra fújolunk.
Csoport esetén így kérem:
Kézjeleket fogok mutatni, és szeretném, ha ti a kézjelnek megfelelően reagálnátok. Például, ha felfelé tartom a hüvelykujjam, akkor tapsoljatok és éljenezzetek. Ha lefelé tartom a hüvelykujjam, akkor fújoljatok és fütyüljetek. Ha az öklömet mutatom, akkor mondjátok azt, hogy „Miii????"! -   Íme a mai evangélium így kommentálva:

 (F) = hüvelykujj felfelé (taps és éljenzés)  - jó személy

(L) = hüvelykujj lefelé (fújolás, fütty)  - negatív személy

(*) = ököl („Miiii????")    - ő meg miért került bele?

Ez Jézus Krisztust elődeinek nemzetségtáblája, aki Dávid (F) leszármazottja, aki Ábrahám (F) leszármazottja.

Ábrahám volt az apja Izsáknak (F), aki Jákob apja volt - azé az emberé, aki ellopta testvére elsőszülöttségi jogát (L).

És Jákob volt az apja Júdának és testvéreinek, akik eladták Józsefet rabszolgának (L).

És Júda volt az apja Fáresznek és Zárának (*) Támártól (*), Fáresz pedig Ezrón apja, Ezrón Arám apja, és Arám pedig Aminádábé (*).

És Aminádáb volt Nahson apja, aki Szalmón apja volt, akinek a fia volt Boáz Ráhábtól, a prostituálttól (L). És Boáz fia volt Obed Ruttól, egy nagyszerű asszonytól, akinek a történetét a Biblia a saját nevét viselő könyvben meséli el (F).

És Obed volt az apja Jesszének, akinek a fia volt Dávid király (F).

És Dávid fia volt Salamon, annak az Uriásnak a feleségétől, akit ő megöletett (L).

És Salamon volt az apja Roboámnak, aki jó király volt (F), de éveken át nem engedelmeskedett Istennek (L).

És Roboám volt az apja Abijának, akinek tizennégy felesége volt (*).

Abijá volt az apja Ászának, aki jó király volt, később azonban engedetlen lett Isten iránt, és végül a lába üszköszödésébe halt bele (L). Ászá fia volt Jozafát, aki többnyire bölcsen uralkodott (F). Jozafát fia volt Jórám (*), Jórámé pedig Ozija, akinek büszkesége okozta a bukását (L).

Ozija fia viszont Jótám volt, aki minden tekintetben jó király volt (F).

Jótám fia volt Ácház, aki minden tekintetben rossz király volt (L).

És Ácház fia volt Hiszkija, aki megtisztította a templomot, és helyreállította a királyságot (F).

Hiszkija fia volt Manasszé, aki ötvenöt évig uralkodott (F), de ennek nagy részében gonosz volt (L).

Manasszé unokája volt Jozija, aki azt tette, amit helyesnek lát az ÚR (F).

Jozija fia volt Jekoniás (*) az ő fia Salatiel (*) az ő fia pedig Zerubbábel, a nép kormányzója, akit Isten választott (F).

Zerubbábel fia volt Abiud (*), az ő fia volt Eljákim (*) az ő fia Ázor (*) az ő fia Szádók (*) az ő fia Ákim (*) az ő fia Eliud (*), az ő fia Eleázár (*), az ő fia Mattán (*) az ő fia pedig Jákob (nem az, amelyikről az előbb már szó volt) (*).

És ez a Jákob volt az apja Józsefnek, az ácsnak (F), aki férje lett szűz Máriának (F), akitől született Jézus, akit az Urak Urának és a Királyok Királyának - Krisztusnak nevezünk! (F)

Gondolat 2.
A Szentírása nem fél bemutatni, hogy Jézus családfáján minden-féle ember szerepel. Vannak jó emberek, vannak rossz emberek, olyanok is, akikről gyakorlatilag semmit sem tudunk. Voltak királyok és hit hősei, akik teljesen Istennek szánták az életüket. Mások viszont nagystílű bűnözők voltak: gyilkosok, prostituáltak, és mindenféle visszataszító figurák. Legtöbbjük pedig egyszerű hétköznapi ember volt, mint ti vagy én.
Ez reménykeltő lehet számunkra. Először is azt jelenti, hogy még ha nem is tökéletesek a szüleink, Isten tud használni minket. A Szentírásban újra meg újra látjuk, hogy rossz szülőknek is lettek jó gyerekeik. Maga az, hogy a szüleid vagy nagyszüleid nem voltak hűségesek Istenhez, még nem jelenti azt, hogy te sem lehetsz az.
 Másodszor, azt is jelenti, hogy Isten bárkit használhat akaratának teljesítésére, és a világ folyásának megváltoztatására. Isten nem mindig a legjobb embereket válogatta össze a Messiás világrajöveteléhez. Inkább úgy tűnik, sok olyan embert is választott, akiknek voltak hibáik.
Ha tehát úgy érzed, vannak hibáid – ebből még lehet jó. Isten ma is olyan embereket keres, akik Tőle függnek, benne bíznak. Isten hatalmas módon akar használni. Készen állsz erre?

 

 

 

advent 3. hete péntek

Advent 3. hete péntek

OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből - Iz 56,1-3a.6-8
Ezt mondja az Úr: Tartsátok meg a törvényt: szabjátok tetteiteket az igazsághoz, mert nemsokára eljön szabadításom és megnyilvánul igazságom. Boldog az az ember, aki így tesz, és boldog az az emberfia, aki ehhez ragaszkodik: aki megtartja a szombatot és vigyáz, hogy meg ne szentségtelenítse, és aki minden gonoszságtól óvakodik. Az idegenek fiai közül, akik az Úrhoz csatlakoznak, senki se mondja ezt: „Bizony az Úr kizár népéből!”
Az idegenek fiait pedig, akik az Úrhoz csatlakoznak, hogy szolgáljanak neki, szeressék nevét, szolgái legyenek, akik megtartják közülük a szombatot és vigyáznak, hogy meg ne szentségtelenítsék, és akik ragaszkodnak szövetségemhez, azokat mind elvezetem szent hegyemre, és örömmel töltöm el őket házamban, az imádság helyén. Elfogadom égő és véres áldozataikat oltáromon, mert házam minden nép számára az imádság háza lesz. Ezt mondja Isten, az Úr, aki összegyűjti azokat, akik Izraelből szétszóródtak. Mások is vannak, akiket összegyűjtők azokhoz, akiket már összegyűjtöttem.
Ez az Isten igéje.

Gondolat
Az Úr háza minden nép számára az imádság háza lesz; minden jóakaratú embert ide hív, és ide vár.
Örömmel töltöm el őket házamban, az imádság helyén, - valamint -  házam minden nép számára az imádság háza lesz.
Sokszor halljuk manapság, hogy mindenütt lehet imádkozni, otthon is, miért járjon ő a templomba? Persze nem Jézus Szamariai asszonnyal való találkozására gondolnak ilyenkor. Az asszony kérdésre, hogy hol kell imádni Istent itt, Jeruzsálemben, vagy Garizim hegyén? Jézus válasza, az Atya lélekben való imádókat kíván. Azonban maga Jézus is megszenteli jelenlétével az imádság házát. 12 éves korától, ahogy szokása szerint felmegy Jeruzsálembe az ünnepekre. De ha ott nincs, akkor szokása szerint a szombati napon elmegy a helybeli zsinagógába.
Hogyan mondja a zsoltáros? „Isten házába indulunk, * örömtől dobban a szívünk!” (Zsolt 121,1) – Erre az örömre készülnünk is kell. Ünnepnap szépen felöltözni, de egy egyszerű hétköznap is felemelni a lelkünket. Már amikor kívülről meglátom a templomot, meghatódás járja át szívemet: ez szent hely, Isten háza és a mennyország kapuja. Belépek, ott látom a szenteltvizet. Mit kell vele tenni? Kicsit megnedvesített ujjammal keresztet vetek, közben gondolatban imádkozom: Moss meg engem izsóppal és megtisztulok. Szakítok a kinti élettel, egy másiknak adom át magam.
    A következő tennivaló: megkeresem az örökmécs kicsiny piros lángját. Ez jelzi: ott rejtőzik az Úr Jézus az Oltáriszentségben. Ő a katolikus templom hűséges lakója, mindig vár rám. Térdhajtással köszöntöm. Imádlak, áldalak, szeretlek, boldogan jöttem el Hozzád. Minden esetben olyan tisztelet kellene nekem, mint amikor a menekülő Jákob végre nyugalmat talál. És amikor Jákob fölébredt álmából, így szólt: „Valóban az Úr van ezen a helyen és én nem tudtam.” Megborzadt, és azt mondta: „Milyen félelmetes ez a hely, valóban itt van az Isten háza és az ég kapuja.” - De ha ki akarjuk használni ezt a hatalmas kegyelmet, mindannyiunknak hozzá kell tennünk a magunk kicsiny részét, mely abból áll, hogy odalépünk ehhez az ajtóhoz és átmegyünk rajta.

Döbrentei Ildikónak nemrég jelent meg egy könyve: „És képzeld, Uram....: a 21. század zsoltáraiból” címmel. Most ebből idézek:

Rend (55.o.)
Uram,
rendezgetem otthon a szekrényemet,
és csodálkozva nézem,
hogy időről időre
milyen összevisszaság uralkodik benne.
Elég egy-két használaton kívüli holmi,
egy-két bedobott pulóver, mellény,
és máris kész a zűrzavar.

Ahányszor benyúlok a szekrénybe egy zokniért, kidől mind a 123 pár, 63 lukas és használhatatlan, nem engedem kidobni, 'erős anyaggya van nekije’, valamire még jó lesz. Ahányszor felnyúlok egy alsónadrágért, bukfencelve leomlik a többi, és vele együtt kidőlnek trikók, pizsamák, törülközők, egyszóval minden, amit a feleségem gondosan glédába rakott. Szóval ezt az analógiát nagyon-nagyon értem. És vele együtt könnyedén megértem, felfogom, megfogom, „amennyire erőmből telik”, az utána következő imát, a felmérhetetlenre, a fel- és megfoghatatlanra irányulást:

Uram, itt, a Te házadban, a Te szeretetedben
hétről hétre kinyitjuk életünk szekrényét,
és csodálkozva nézzük,
hogy már megint összevisszaság uralkodik benne.
Elég egy rossz hír a munkahelyünkről,
egy kórházba került kedves szerettünk,
egy fájó pletyka a hátunk mögött,
és máris kész a zűrzavar.
Máris nem találjuk, ami legjobban kellene:
a lelkünk békéjét.

Ezután a templomból kilépve, akarva-akaratlan, de nem oktalanul, hanem megokoltan elindulok a megvalósítás felé. A János evangélium prológusának szellemében – „az Ige testté lett” – nem maradok a besüppedve a puszta spekuláció mocsarában, ahogy az lenni szokott, hanem – „amennyire erőmből telik” – elhatározom a conversio morumot, erkölcseim, szokásaim megjavítását, a metaniát, azaz megtérek:

Uram, talán ez az a perc,
amikor újra kezdhetünk mindent!
Vehetünk egy nagy levegőt,
és mondhatjuk:
'Nálam mostantól rend lesz!
Kinyithatja bárki a szekrényem ajtaját,
odabenn rendet és békét talál!'
Uram, Veled, a Te erőddel
még erre is képesek vagyunk.
Ámen.

advent 3. hete csütörtök

Advent 3. hete csütörtök
OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből - Iz 54,1-10
Elhagyott népéhez szól az Úr: Zengj éneket, te, magtalan, aki nem szültél; hallasd örömöd szavát és ujjongj, te, aki nem vajúdtál.
Mert az elhagyottnak több fia lesz, mint akinek férje van – mondja az Úr.
Tedd tágassá sátradban a helyet, és hajlékod kárpitjait feszítsd ki bátran.
Hosszabbítsd meg a köteleket, és erősítsd meg a szegeket, mert kiterjedsz jobbra és balra.
Nemzetséged a népek örökébe lép, és benépesíti az elhagyott városokat.
Ne félj, nem fogsz megszégyenülni, ne pirulj, nem ér gyalázat!
Sőt elfelejted ifjúkorod szégyenét, és özvegységed gyalázatára nem kell emlékezned többé.
Maga a Teremtőd lesz hitvesed, a Seregek Ura az ő neve.
Izrael Szentje lesz a Megváltód, akit Istenének nevez az egész föld.
Igen, visszahív téged az Úr, mint egy elhagyott és bánkódó lelkű asszonyt, mint ifjúkorban eltaszított feleséget – a te Istened mondja ezt.
Igaz, elhagytalak egy röpke pillanatra, de most nagy irgalommal visszafogadlak.

Amikor haragom fölgerjedt, egy pillanatra elrejtettem előled arcomat.
De most örökre szóló irgalommal megkönyörülök rajtad.
Az Úr mondja ezt, a te Megváltód.
Ez az Isten igéje.

Gondolat
Az ószövetségi szövetségkötést a nép és az Úr között a földi házasság képével szemlélteti a Szentírás. A bálványimádást, az elfordulást Istentől a házassági hűtlenség példájával szemlélteti. Így érthető Izajás jövendölése:
Igen, visszahív téged az Úr, mint egy elhagyott és bánkódó lelkű asszonyt, mint ifjúkorban eltaszított feleséget – a te Istened mondja ezt.
A választott nép, úgy viselkedik, mint a férjétől eltaszított védtelen asszony. Egyszer történt, volt két jó ministránsfiú, akinek a szülei elváltak. Egyik héten az anyánál, másik héten az apánál voltak. A szülőknek nem alakult ki új házassága. Ahogy cseperedtek a fiúk, közel hozták egymáshoz a szülőket, közvetítők voltak. Mivel csak polgári válás volt, öt év szünet után egy szép misét mondtam értük a templomban, és újból összeköltöztek. Ha az ilyen eset ritka is, mint a fehér holló. Viszont nagyon gyakori nem csak ifjúkorban, hogy valaki távolabb kerül az egyháztól, Isten különböző csatornákon keresztül szólítgatja. Szól a lelkiismerete szavában, szól az egyház tagjai által, a templom, a harangszó által is. Lehetnénk olyan közvetítők, mint a két tizenéves fiú, akik újból összehozták szüleiket?
Igaz, elhagytalak egy röpke pillanatra, de most nagy irgalommal visszafogadlak. Mondja Izajás próféta. Ez zajlik le kicsiben minden szentgyónásban. Az Úr visszafogad, megbocsájt, csak merd őszinte szívvel elé tárni bűneidet, távolléteid, eltávolodásod, vagy hanyagságaid okát.
A könyörülő Isten magához emeli, nagy néppé teszi, és megdicsőíti Izraelt, jövendöli a próféta. A könyörülő Isten magához emeli, vállára veszi, úgy örül a megtérő bűnösnek mondja Jézus.
        Istenem, irgalmas Atyám! Öröm számomra, hogy most is a közeledben vagyok, visszafogadsz magadhoz és újból és újból szeretettel ölelsz át engem. Öröm számomra, hogy megbocsátod bűnömet. Uram, Életem Istene, aki felkínálod az irgalmat, aki bűnbánatra késztetsz minket, aki  készséges vagy kiengesztelődni velünk, bátoríts minket kegyelmeddel, hogy ha Te visszafogadsz minket a gyónásban, megölelsz az áldozásban, akkor mi is elfogadjuk magunkat, és lelki békénkben mindenki más is helyet kapjon! Ezt a készséged áldozatod által érheted el bennünk, legyünk mi is készségesek áldozatot hozni minden kiengesztelődésért. Nagy bizalommal kérünk, érints meg kezeddel, amelyből megbocsátás, irgalom, gyógyulás, tisztulás, megbékélés, szeretet és öröm sugárzik. Érints meg irgalmaddal! Érints meg szereteteddel! Bocsáss meg nekem, Istenem! Ámen!