Április 9, nagycsütörtöki remény

Napi vigasz és remény 21. - Április 9, nagycsütörtök

Halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz!

Minden szentmisében ezt, vagy a hasonló másik két választ mondjuk a szentáldozás után. Tulajdonképpen a mai szentleckéből akartam remény mondatot választani, szent Pál első korintusi leveléből: „Amikor ugyanis e kenyeret eszitek és e kehelyből isztok, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön.” (1Kor 11,26) de mivel ma csak lelki áldozásban tudunk részt venni a legtöbben, nem esszük és isszuk testét és vérét a mai nap sem. Ezért a szentmise felelet lett a mai nap célmondata.
Amikor eszem testét, iszom vérét, az lelki erősítést, reményt, vigaszt is ad, betölti szívemet lelki békével.
    Néhány éve a hasnyálmirigy betegségemben sokáig kimaradt a szentmise és az áldozás is. A harmadik próbálkozásra felébresztettek a sokhetes kómából, de szó sem lehetett szentáldozásról. Mesterséges tápláláson voltam szondán keresztül. Sokáig még egyetlen korty folyadék is tilos volt.  A bor most is tilos, engedéllyel, musttal misézek. Készültem rá lelkileg, mikor jön el az a hét, amikor az első még nem szilárd, de már egy pépes falat is lecsúszhat a számon. Elképzeltem, a Szentostya, kicsiny, szinte morzsányi darabkáját a nyelvemen. Elképzeltem újbóli első szentmisémet is. Amikor persze végre eljött ez az alkalom, nem szakadt le a kórterem mennyezete, és nem történt semmi különös akkor a templomban. Vagyis igen, csoda történt, mert eljött szentmisémben, a Szentostyában Jézus.
Tudom, a hosszú betegség torzítja is a gondolkodást, de azért, hogy jobban át tudjam élni a várakozást, nem akarok még egyszer ilyen súlyos beteg lenni.
A halál szele, amit átéltem, a betegség, Jézus megváltó kereszthalála, a szentáldozás gyógyító és erősítő kegyelme örökre egybefüggő, egybetartozó valóság lett a számomra.
Azóta más szívvel vallom és imádkozom: Halálodat hirdetjük Urunk…..
Ezért most nagycsütörtökön, az utolsó vacsora napján különös gonddal imádkozom értetek, akik most nem tudtok áldozni, de akik remélem, nem vagytok betegek. Ne is legyetek.  De lelkileg se fáradjatok bele a várakozásba. A hosszú ideig tartó eucharisztikus böjt is hozhat lelki gyümölcsöket. A lelki áldozás is ébreszthet új vágyat.
    Templomomban az elsőáldozást egy hónappal megelőzi az elsőgyónás, beöltözés, fogadalomtétel ünnepe. Az elsőáldozásra készülők kapnak egy imát, amit visszaszámolva kell imádkozni az elsőáldozásuk napjáig. Most ezt az imát írtam át, erre a helyzetre, azzal a különbséggel, hogy nem indíthatjuk a visszaszámlálást, hisz nem tudjuk a végét. Olyan vágyakozással, mint az elsőáldozásra készülő gyerekek, ha lehet, imádkozzátok naponta, a valódi szentáldozás napjáig!

Uram, Jézusom!
Hosszú szünet utáni szentáldozásomra készülök! Nem tudom, még mennyi nap választ el attól, hogy újból találkozhassam veled az Oltáriszentségben. Uram, Jézus! Te olyan sok embernek segítettél tanácsoddal és gyógyításaiddal. Kérlek, hogy amikor újból eljössz a szentáldozásban hozzám, segíts nekem abban, hogy szeretetedben éljek, és erősíts abban, hogy mindig a jót keressem. Bánom, hogy tanításodra nem mindig figyeltem, és hibáimmal, bűneimmel megbántottalak. Kérlek, bocsáss meg nekem. Ígérem, hogy ezentúl teljes szívemből a jóra törekszem, a bűnt elkerülöm, és mindent megteszek, hogy hűséges tanítványod legyek. Szeretlek Jézusom, mert jó vagy hozzám, és minden emberhez, és mindig megbocsájtasz. Áldj meg engem, és segíts, hogy jóságodat jósággal és szeretettel viszonozzam, és így készüljek most lelki áldozásaimmal a következő, már valós szentáldozásomra. Ámen.