Dec 22. vasárnapra

December 22, vasárnap Mt 1,18-24

Betlehemben történt: „Jézus Krisztus születése pedig így történt: (Mt 1,18)

Lépjetek be és lássátok!

3-4 héttel ezelőtt Betlehemben jártunk, 50 zarándok a főplébániáról. Másfél órás sorállás volt a születésbarlang előtt.

A Születés templomban körben, U alakban, csendben állt a várakozó tömeg. Látni, hinni akartunk. Mivel mindenkinek ott volt a fején a fülhallgató, lassan, halkan mondtam a rózsafüzért, és más imákat, tartva a csendet, így készültünk. Elmúlt az ebédidő. Megjöttek a turisták is. Az idegenvezetővel beálltak a templom közepére, és ott hangosan nézelődtek, de nem jöttek le a barlangba. A barlang nem építészeti, művészettörténeti látnivaló. Itt mást lehet látni, de ehhez látó szem, hit kell. A barlangba várakozó hívőknek a zajban fogyott a türelme. Ragadt ránk a környező egyre erősödő zaj. Aztán végre azt mondhattam a mikrofonba, szép halkan, most imádkozva, egyenként lépjetek be, és lássátok!

A karácsony az Isten-látás ünnepe. Ilyenkor minden szem, minden hívő ember szeme a jászolra szegeződik. Még az utolsó adventi napokban is oly sok minden vonja el figyelmünket a lényegről, a Gyermekről, az igazi Világosságról. Ne engedjünk a csábításnak! Lépjünk be hittel a betlehemi barlangba és lássunk! Hallgassunk az isteni küldöttekre, ismerjük fel az isteni jeleket, szívleljük meg Isten üzenetét! Gondolatban mi is lépjünk be, és lássunk!

U.I. Amikor eljöttünk a Szentföldről, egy nappal később, advent első vasárnapján hoztak egy hitelesített jászol ereklyét a Vatikánból, vissza az eredeti színhelyre.

A mai Ó-antifóna:

Ó, Népek Királya! Mindannyiunknak vágyakozása, Szegletkő, a két nepet egybefoglaló: Jöjj el, és mentsd meg az embert, kit a porból alkottál!

Olvasmány Dániel könyvéből (7,13–14).

Az éjszakának arcába néztem, és íme, az ég felhőiben valaki, mint az Ember Fia. Neki adatott a hatalom, a tisztesség és a királyság. És minden nép, törzs és nyelv neki szolgál. Az ő hatalma örökkévaló hatalom, mely el nem vétetik, és az ő országa el nem rontatik.
Ez az Isten Igéje. — R. Istennek legyen hála!

V. Harmatozzatok, egek onnan felülről, és a felhők essék az Igazat!

R. Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt!

Ó Jézus Krisztus, minden nép Királya! Terád vágyott az emberiség évezredek óta. Megalkottad a zsidóságban választott népedet, s elnyerték az igaz Isten ismeretét. De te irányítottad a pogányok életét is, hogy szellemük kiművelésével készüljenek az evangélium befogadására. Majd eljöttél, és benned, a Szegletkőben a történelem két alkotóereje egybekapcsolódott, hogy akik előbb külön voltak, Egyházadban együtt dicsérhessék hűségedet és irgalmadat. Hűségedet, mert népednek tett ígéreteket teljesítetted, és irgalmadat, mert megkönyörültél a távollévőkön is. Jöjj el! Ma is téged szomjaz minden tiszta vágy, minden halandó ember, akár tud rólad, akár nem. Érzi mindegyik betegségét és gyengeségét, akár eljutott az igaz hitre, akár szívének jóakaratában csak sejtve keres téged. Csak te lehetsz teremtményednek üdvössége.