December 18, szerda

December 18

Emmánuel lesz a neve. Ez azt jelenti: Velünk az Isten. (Mt 11,18-24)

"Velünk az Isten."
Amikor a Lélek sugalmazására válaszolunk, Isten velünk van abban, amit teszünk. Isten úgy van jelen mai világunkban, ahogy még soha. Körbefog minket.
Mintha József egy vallásos tanfolyamon lenne, hogy megtanulja, milyen meglepő módon működik Isten. Most épp arról az isteni képességről szól az evangéliumi tanulság, hogy milyen  jót tud kihozni még az olyan helyzetekből is, amiket a világ botrányosnak tart. 'Istennek semmi sem lehetetlen.'
A Szentírásban gyakran fordul elő, hogy a Szentlélek csendes figyelmeztetése álom formájában jelenik meg. Milyen érzékenyek lehettek az álmodók, hogy felismerték a Lelket szívükben. Hívom-e a Lelket, hogy megkérdezzem? Kész vagyok-e meghallani a Lélek sugallatait?
Az adventi időszak Szent József példájára és közbenjárásával ösztönözzön minket aggodalmaink, félelmeink és előítéleteink félretételére, hogy szabadon megnyíljunk Isten akaratának teljesítésére.

A mai Ó-antifóna:
Ó, Adonaj!
Izrael házának vezére, ki Mózesnek a pirosló tűzlángban megjelentél, és neki Sína hegyén törvényt adtál: Jöjj el, és szabadíts meg minket kinyújtott karoddal.

Olvasmány Mózes ötödik könyvéből (30,10–14).
Így szólt Mózes egész Izraelhez: Hallgasd meg a te Uradnak, Istenednek hangját, őrizd meg parancsait és előírásait. Az a parancs, melyet ma neked adok, nem múlja felül erődet és nincsen tőled távol. Nem, egészen közel van hozzád az ige, ott van ajkadon és szívedben.
Ez az Isten Igéje. — R. Istennek legyen hála!

V. Harmatozzatok, egek onnan felülről, és a felhők essék az Igazat!
R. Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt!

 Ó Jézus Krisztus, igaz Isten, Adonaj! E névvel hívtak és szólongattak téged atyáink, az Ószövetség igazai. Te voltál a hűséges Ábrahámnak, Izsáknak és Jákob-Izraelnek Istene. Te voltál vezére Izrael tizenkét gyermekének, hogy Egyiptomban táplálást nyerjenek. S te voltál az, ki ismét kihoztad őket e pogány földről, mikor már megerősödtek. Ezért szólítottad meg Mózest, mikor az égő csipkebokorban neki megjelentél. S amikor leverted ellenségüket, akkor Sína hegyénél törvényed által néppé tetted őket. népeddé lettek azok, kik előbb csak pusztai vándorok voltak. Nézd a mi helyzetünket: mi is így bolyongunk magunkra hagyatva a világ népei között. Elnyomnak minket gőggel; elnyomnak, amikor magukhoz akarnak idomítani, amikor rossz példájukkal hatnak ránk, amikor a gonoszság erejét hirdetik és a jó hiábavalóságával kérkednek. Így tartanak rabul a szív titkos bilincseivel. De mi most mind együtt hozzád fordulunk!