December 14, szombati gondolat

 

December 14, szombat:

Illés ismét eljön   (Sir 48,1-4.9-11 és Mt 17,10-13)

Illés eljövetelének kérdése a mai olvasmány, és az evangéliumi rész alapgondolata. Jézus korában egyébként elterjedt vélekedés volt, hogy a Messiás érkezését Illés próféta eljövetele előzi meg.
   Arra a kérdésre, hogy ki kicsoda, és kiből mi lesz, nemcsak a tanítványok között okozott problémát.  Illés, Keresztelő János, Jézus a sorsukban is hasonlóak voltak. Az életüket odaajándékozó szerepük is hasonlóvá tette őket, vállalva a kicsinységet, kiszolgáltatottságot. 
Illés jel lett: „Jel lettél a jövendő harag idejére, hogy te csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az apák szívét fiaidhoz fordítsd…. Boldogok mind, akik téged meglátnak, akik szeretetben hunyták le szemüket, s mi is részesei leszünk az életnek.” (Sir 48,10-11)
Keresztelő János is jel lett:  Életvitelével kicsinnyé tette magát. Majd befejezték rajta a kicsinnyé levés következményét. Heródes és a világ fiai: „Azt tették vele, amit akartak.” (Mt 17,12)
Jézus is jel lett: Jó Pásztorként jött közénk. Olyan jó Pásztorként, aki életét adta juhaiért. „Én vagyok a jó pásztor: aki életét adja juhokért.” Nem kevesebbet akar biztosítani övéinek, mint a bőséges életet.
Isten tehát mutat jelet, küld embereket, csak az a kérdés, hogy ki ismeri fel ezeket a jeleket és ki hisz küldötteinek. Ha csupán hallgatjuk az üzenetet, de nem érint meg bennünket, és nem törekszünk arra, hogy az üzenetből megismert igazság szerint éljünk, akkor Isten mutathat nekünk akármilyen jelet, mi nem fogunk előrelépni a lelki fejlődés útján. Hiszem, hogy Istenünk nem csupán az évezredekkel korábban élőknek mutat jelet, hanem nekünk is, hozzánk is küld olyan embereket, akik az igazságra tanítanak. Vajon felismerem őket?
    Amikor Jézus Keresztelő Jánosra utalva azt mondja, hogy benne eljött Illés, akkor azt állítja önmagáról, hogy ő a Messiás. Az advent abban segít minket, hogy a karácsonykor születendő gyermekben felismerjük Megváltónkat.

Imádság:
Assisi Szent Ferenc imája

Urunk! Szenteltessék meg a Te neved: ragyogjon  föl bennünk a Te ismereted,  hogy felismerjük, milyen a Te  jótéteményeid szélessége, ígéreteid  hosszúsága, fönséged magassága és ítéleteid mélysége. Jöjjön el a Te országod, hogy Te uralkodjál bennünk kegyelmeddel és vezess bennünket a Te országodba, ahol színed látása  homálytalan, szereteted  tökéletes, barátságod  boldogságot árasztó, élvezésed örökké tartó. Ámen.

 Ady Endre: Az Úr Illésként elviszi mind.. 
„Az Úr elviszi mind, 
Kiket nagyon szeret:
Tüzes, gyors szíveket ad nekik,
Ezek a tüzes szekerek.”