December 2

December 2, hétfő

A mai nap szentjei közül őt választottam:  Aquileia-i Szent Chromatius

A mai nap evangéliumi gondolata: Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj! (Mt 8,7)

A százados hite meghozza gyümölcsét. Jézus csak ennyit mond: „Menj, legyen úgy, ahogy hitted!” Ne aggódjunk tehát: ha van erős hitünk, a mi hitünk is megtermi gyümölcsét.

Szent Chromatius mondja:
„Ha tehát a farizeusok és szadduceusok szerették volna megérteni vagy megismerni ezt az üdvös jelet, az egyetlent, amelyben üdvösség és élet van, akkor soha nem kértek volna más jelet. Megkapják azonban Jónás jelét, melyben világosan megnyilvánult az Úr kínszenvedésének és feltámadásának misztériuma.”

   XVI. Benedek pápa a 2007. december 5-i katekézisét Aquileia-i Szent Chromatius életművének szentelte.  “A keresztény ókor nagy alakjairól tartott sorozat mai fejezetében foglalkozzunk Aquileia-i Szent Chromatius-szal, aki Velencének ebben az egykor oly jelentős városában született 345 körül. Chromatius keresztény családban nőtt fel. Szent Jeromos, aki fiatalságának néhány évét Aquileia-ban töltötte, csodálattal tudósít Chromatius anyjának és testvéreinek erős hitéről és erényes életéről. Chromatiust később diakónussá, majd pappá szentelték. 381-ben részt vett a városban rendezett fontos szinóduson, mely Árius – akinek hívei tagadták Krisztus istenségét – tévtana ellen irányult. Végül 388-ban Chromatiust a város püspökévé választották. Ezzel egyházmegyéje nagysága miatt roppant nagy feladatot kapott, melyet bátorsággal és nagy buzgósággal igyekezett elvégezni. Chromatius 407-ben száműzetésben halt meg valószínűleg az Adria partján fekvő Grado-ban, ahova a gótok és a hunok rablóhadjáratai elöl kellett menekülnie. Munkásságából körülbelül 40 prédikáció és a Máté evangéliumhoz készített kommentárjának mintegy 60 értekezése maradt fenn. Chromatius fő törekvése az volt, hogy a hívek bizalmát Isten jóságában, mely az Egyház ölében nyilatkozik meg, felébressze. Az Egyház ott van, ahol azt hirdetik, hogy Krisztus a Boldogságos Szűztől született. Chromatius számára az evangélium olyan, mint a halfogás, ami azonban nem öl, hanem az embereket a halál sodrásából kimenti. 

Hagyjuk magunkat a szent püspöktől, Chromatius-tól vezérelni: imádkozzunk az Úrhoz, hogy vegye el tőlünk a félelmet. Hiszen Isten irgalmával állandóan közel van hozzánk; Ő küzd érettünk és vezet a jó győzelmére.”

Imádság:
Hiszem, hogy Isten mindent, még a legrosszabb dolgot is, engedi és segíti, hogy jóra forduljon. Ehhez olyan emberekre
van szüksége, akik mindenben  a legjobbat szolgálják. Hiszem,  hogy  Isten  minden  szükségben  annyi  erőt  ad  a  kitartáshoz, amennyire szükségünk van. Ezt  azonban senki sem  kapja meg előre,  azért, hogy ne önmagunkra, hanem egyedül csak őrá hagyatkozzunk. Az ilyen  hitben teljesen eltűnik a jövőtől való félelem. Hiszem, hogy  hibáink  és  tévedéseink  nem  hiábavalók,  s  Istennek  nem nehezebb  ezeket   helyre  igazítani,   mint   az  általunk   jónak   vélt cselekedeteinket. Hiszem,  hogy  Isten  nem  időtlen  végzet,  hanem  őszinte  imádságra  és felelősségteljes tettekre vár és válaszol.  (Dietrich Bonhoeffer)