December 15, szombat

December 15, szombat

Gondolatok  Sir 48,1-4.9-11 - Zsolt 79 - Mt 17,10-13

„Illés már eljött, de nem ismerték föl.”
Illés, ez az emberségében oly isteni fényben tündöklő próféta, aki az Úr hatalmával véghezvitt csodái után a halk szellő suttogásában ismerte fel Istent, annyira mély nyomot hagyott Izrael kollektív emlékezetében, hogy várták: újra eljön és helyreállít mindent, ezért a zsidó húsvétkor mindig hagytak egy üres terítéket, hátha hozzájuk jön el.
Isten Illés próféta által vitte véghez nagy csodáit, olyan korban, amikor mindenki elhagyta az igaz hitet és bálványokat imádott. A prófétákat üldözték és szavaikat semmibe vették, mégis boldogok voltak, hogy az Úr szavát hirdethetik a nagy megpróbáltatások között is. Jézus eljött, hogy Illés és a többi próféta szavát beteljesítse, igazzá tegye az emberek előtt, hogy örök példaként szolgáljanak minden nemzedéknek. A színeváltozás hegyén, Mózessel és Illéssel beszélgetve az Úr Jézus szembesül vele, hogy rá is hasonló sors vár, mint a prófétákra, és mint a Keresztelőre: az emberek kényük-kedvük szerint bánnak majd vele. De Jézus teszi hitelessé a mi prófétaságunkat is az evangélium hirdetésében, amikor Isten szeretetéről teszünk tanúságot. Legyen a mi életünk célja is, hogy szeretetünk által  vezérelt jótettekkel gyertyaként világítsunk mások számára. 

Imádság
Assisi Szent Ferenc imája

Urunk! Szenteltessék meg a Te neved: ragyogjon  föl bennünk a Te ismereted,  hogy felismerjük, milyen a Te  jótéteményeid szélessége, ígéreteid  hosszúsága, fönséged magassága és ítéleteid mélysége. Jöjjön el a Te országod, hogy Te uralkodjál bennünk kegyelmeddel és vezess bennünket a Te országodba, ahol színed látása  homálytalan, szereteted  tökéletes, barátságod  boldogságot árasztó, élvezésed örökké tartó. Ámen.

Szentek

Római Szent Iréneusz és társai  vértanúk + 258
Szent Valerianus püspök vértanú hitvalló  + 460
Szent Adalbero, Verdon püspöke (frank) + 1005
Szent Faustinus, ókori afrikai vértanú
Szent Florentius, 7. századi ír apát
Szent Maria Crocifissa Di Rosa
Szent Mary Di Rosa +1885 Bresciai szeretet szolgálója
Szent Maximinus, Orleans melletti Micy első apátja + 520
Szent Latrosi Szent Pál + 956
Szent Urbitius Spanyol remete + 805
Szent Virginia Centurione Bracelli, Genovai olasz szent + 1651

Kérdések-válaszok
Miért olvasunk olyan sok Ószövetséget adventben?

Nem tudom, észrevettétek-e már, hogy adventben és nagyböjtben az olvasmány mindig az Ószövetségből van. Vasárnaponként két olvasmány van, a húsvéti  időben az egyik az Apostolok Cselekedetei, a másik egy levél. Évközi időben egyik ószövetségi, a másik újszövetségi olvasmány. Hétköznaponként, csak egy olvasmány van, egyszer Ószövetséget olvasunk, máskor Újszövetséget.

A II. Vatikáni Zsinatot megelőző misekönyvben, amely 1570-től 1969-ig lényegileg változatlan formában volt használatban, a hétköznapi és a vasárnapi misékben egyaránt két bibliai szakasz szerepelt, de ritka vendégként az Ószövetség. Az első olvasmány, a lecke általában valamelyik újszövetségi levélből hangzott el, a második pedig egy evangéliumi rész volt. Vasárnap sosem olvastak fel az Ószövetségből, de húsvét és pünkösd előestéjén, vízkeresztkor és az azt követő héten, a nagyhéten és egyéb hétköznapokon, valamint bizonyos szentek napján ószövetségi olvasmány volt található a misében.
Az advent mindig egy megújulást szorgalmaz a hívekben. A várakozásnak, az ébrenlétnek a lelkületét hozza vissza. A liturgikus olvasmányokat úgy állították össze, hogy minél mélyebben megértsük Isten emberek iránti szeretetét. Az advent éppen erről beszél, különösen az első részében, mégpedig december 16-ig vezet bennünket az Ószövetség várakozásának a lelkületébe.
Az Ószövetség nem csak a jövendölések, prófétai látomások könyve, hanem az ígéretek könyve is. Az, ami az Ószövetségben ígéretként el van rejtve, az valóra válik, beteljesedik az Újszövetségben.
A kezdetek kezdetén Isten megígéri a megváltást, és ezt folyamatosan bontakoztatja ki. Az ószövetségi olvasmányok segítségével emlékezünk erre a folyamatos történelmi, vagy üdvösségtörténeti kinyilatkoztatásra egészen Jézus Krisztus születéséig. De ugyanakkor az ószövetségi olvasmányok emlékeztetnek bennünket arra is, hogy mi is várjuk Krisztusnak a dicsőséges visszajövetelét.
Advent megünneplése tehát azt jelenti: újból átéljük az Isten eljövetele utáni vágyódást és a megtérést. Egyre mélyebben átérezzük Istenünk közeledését, a bennünk levő sötétség felszakadozását.
Ez a magyarázata annak, hogy advent idején minden olvasmány az ószövetségből való. A legtöbb a prófétáktól, mert hajdanán őrzői és figyelmeztetői voltak a kiválasztott népnek. Izajás prófétánál sok részletet találhatunk a Messiásra vonatkozólag.  Izajás rendületlenül hitte, hogy Isten elküldi a Megváltót, és üdvösséget fog ajándékozni. Ebből a hitből fakadtak szavai, melyek ma is jól kifejezik az ember Isten utáni vágyát. „Legyetek bátrak, ne féljetek, az Úr közel van.”