December 5, keddi gondolat

December 05. kedd: Ujjongás és öröm

Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért küldetéséből, Jézus felujjongott a Szentlélekben. (Mt 10,21)

Nemrégiben olvastam egy katolikus ifjúsági csoportról, akik meghívták nem hívő barátaikat egy plébániai buliba, hogy megmutassák nekik, ahogy fogalmaztak: mi is tudunk örülni. Ebben a hírben csak egy szó zavart: az is szócska. Mert a jó fogalmazás úgy lenne, mi katolikusok tudunk igazán örülni, ujjongani!
Amikor most ezeket a sorokat írom, a főtérről behallatszik a színpad zaja, valamilyen bábelőadás lehet gyerekeknek. Kint már november közepe óta karácsony van. A templom félhomályában pedig most kezdjük csak az adventet. Örülünk, ujjongunk? Hisz keresztényként kullogunk a világ után, Nem is oly régen advent visszafogott volt. Csendes készülődés, böjt, ima, a lila bűnbánata. Ma folyamatos az ünneplés, étel-ital, szórakozás. Manapság a plébániai csoportjaink is enni, inni, beszélgetni jönnek össze adventben.
Ez az egyik oldal, ez is jó, mert a jó közösségi élet mindig jó. De alapozás nélkül számomra olyan, mint homokra építeni.
Két közmondást idézek. Az első, svéd: “Az öröm, amin osztozunk, kétszeres öröm. A bánat, amin osztozunk, félbánat.”  Vagyis az örömünk útjának alapja, ha a nehézségeinken is osztozunk.
A másik egy amerikai mondás: “Az igazi boldogság nem az a pillanat, amikor elönt az eufória, hanem azok a napok, órák, amíg eljutok odáig.”
Ne féljünk a csendes készülettől! Ne adjuk fel advent régi varázsát. Ne teljünk el mindenféle felkínált programokkal. Hisz akkor azt érezzük karácsonyra, telítve vagyunk „tele lesz a hócipőnk”. Nem vagyunk egyedül a visszafogott, mégis ünnepélyes készületben. Osszuk meg egymással, mint a hetvenkét tanítvány ebbéli örömünket!
Váci Mihály költő írja:

Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer!

   Uram, Jézus! A világ nem látja örömünket, és nem érti? Nem baj. Az igazi ajándék is be van csomagolva, és meglepetés. A mi örömünket elrejtetted a világ okosai és bölcsei előtt.
Adj erőt, hogy aki arra méltó, annak csomagoljuk ki, azzal a reménnyel, hogy „nagyobb boldogság adni, mint kapni”.  Áldd meg készületünket, hogy a mi keresztény örömünk hassa át a világot! Ámen.