3. vasárnapi gondolat

Advenr 3. vasárnapja

Advent közepéhez érkeztünk. Az advent örvendező Isten-várás. 3 ember lép elő az adventi homályban, hogy bevilágítsa lelkünket, azért, hogy Betlehembe vezessen bennünket.
Az első Izajás próféta, az Ószövetség örömhírhozója. Izajás megtanít előre látni, a ködön át a csillagra nézni. A sivatag virágba borulásáért imádkozni és dolgozni. És nem utolsó sorban az ég harmatozását lesni.
Keresztelő Szent János a második. Tőle megtanulhatjuk az Úr ügyeit bátran képviselni, az utat előkészíteni a szívek betleheméhez, önmegtagadóan, egyszerűen élni. Keresztelő János megtanít a hétköznapok pusztájában is az élet vizével járni. És nem utolsó sorban rámutatott Krisztusra, mint az Isten Bárányára.
A 3. személy Szent Szűz Mária. Máriától szeretném eltanulni a mély egyéni vágyat Isten felé. Eltanulni tőle a várakozás kegyelmét, nekem is szerető gonddal kell tiszta lakást, ruhát, jászlat készítenem lelkemben az érkező Gyermek felé.

Prohászka Ottokár: Elhagyatottságban
Uram, nem vagyok méltó, hogy bejöjj;
de ha méltatsz és bejössz hozzám,
szívem eltelik örömmel és hódolattal.
Isten minden szívbe be akar jönni,
ezt jelzi az írás:
"Íme, ajtódnál állok s kopogtatok."
Te; az Úr... bebocsáttatást kérsz.
Nem kényszerítesz, nem tolod föl magad
és kegyelmeid.
Értelek Uram, vágyódol utánunk.
Kopogtatsz szívünk ajtaján,
várakozol ajtóm előtt.
És kitartasz, el nem mégy!
Ó édes, erős szeretet!
Istenem, hol vagy: ugye közel vagy?
Velem vagy?
Így lehet tűrni a keresztet s a kínt:
Ó, Uram, hadd legyek veled!
Vígy be országodba!   

A teljes gondolat megtalálható a Heti gondolatok menüben....