2. nap
December 2, hétfő
„Odaözönlenek mind a nemzetek, feléje tart számos nép… - … tanítson meg útjaira, és így ösvényein járhassunk.” Halljuk a mai olvasmányban Izajás prófétától.
Azért ezt a két félmondatot ragadtam ki, mert adventünk, és persze egész gondolkodásmódunk a világról, Istenről irtózatos tempóban átalakult. és alakul. Alig néhány éve, még advent csendes, böjti időszak volt. Katalin-Erzsébet bálokkal befejeztük a szórakozási időt, és Ádám-Éva napjáig, 24-e estig készültünk, vártunk. A nép özönlik, de manapság másképpen, karácsonyi vásárok, műsorok, munkahelyi bulik stb. felé. Mindez a jó Isten, a Messiás és Mária nélkül. Teljesen átrendezték körülöttünk a világot. Ebben az adventi csúcsforgalomban újra kell tanulnunk, kérni az Urat, adjon új eligazító táblákat.
Követjük a tömeget, sodródunk az árral, és. úgy gondoljuk, elegek vagyunk önmagunk számára, de végül ott állunk irányvesztetten és összezavarodva, és rá sem döbbenünk saját korlátjainkra és hiányosságainkra. Mi krisztuskövetők szeretnénk megtalálni az iránytűt az életünkben, a cél felé vezető utat.
Tömeg vagyunk, vagy kisebbség? Mindegy, mert nem vagyunk egyedül! Ezért mindenekelőtt haladjunk együtt, a szeretet kötelékében, segítve egymásnak! Az eljövendő Messiás itt lesz közöttünk, és Ő lesz utunkká. Világosan meg fogja velünk értetni, hogy mi Isten akarata, és megadja a vágyat és képességet arra, hogy meg is valósítsuk. Ha egyek vagyunk, minden könnyebb lesz, és elnyerjük azt a boldogságot, amelyet azoknak ígért, akik nekiindulnak a szent adventi ösvénynek, zarándokútnak.
Imádság:
Vezess engem mindig ösvényeden, Uram!
Útjaidat ismertesd meg még jobban,
mert szívem kiáltja: szeretlek Téged.
Erős karod támogasson minden napon, a Te utadon.
Szelíd hangon szólj hozzám, ó Uram!
Friss keneted áradjon rám gazdagon,
hogy szívemben égjen szent tüzed,
és hűséggel kövesselek minden napon, csakis a Te utadon.