December 15, péntek
A hűséges ember
„Ha megtartottad volna parancsaimat, békéd olyan lenne, mint a folyam, igazságod, mint a tenger hullámai.” - Izajás próféta a hűségre figyelmeztet a mai olvasmányban, mert ugyan Isten védi a választott népet, de hűséget vár el tőle.
Hogy milyen az Isten, sokféle jelzővel illethetjük, az egyik legfontosabb a hűsége: „…ha mi hűtlenkedünk, Ő hű marad, mert önmagát meg nem tagadhatja” (2Tim 2,13).
Az Isten hűséges, de vajon milyen az ő teremtménye, az ember? Mert könnyen meginogunk: ahogy hűtlen volt Júdás, és megingott egy időre a tagadó Péter, de a kételkedő Tamás apostol is.
Talán az egyik legnehezebb hűség: hűségesnek lenni Krisztus ügyéhez. Vasár- és ünnepnaponként odaadni az időmet, mégpedig a saját templomomhoz. Azt mondani: Uram, Jézusom, én téged szolgállak római katolikusként megtartva parancsaidat. A saját plébániámhoz és annak papjához, közösségéhez, amely ugyan nem tökéletes (hogyan is lenne tökéletes, amikor én is ott vagyok….) leszek hűséges.
A másik ilyen fontos hűség: hűségesnek lenne a napi feladatokban. Igen, ismerem a hűség fogalmát a teológiából, a filozófiából. Tanulok, okulok is Ábrahám, Mózes és a többiek példájából. De nekem, a keresztény közembernek vajon mi a feladatom a hétköznapokban, mihez kell hűségesnek lennem? Például van-e olyan ember: családtagod, szomszédod, munkatársad, bárki, akit rád bízott az élő Isten? Nem a világ összes nehéz emberét és gondját bízta rád, de akiket igen, azokkal szemben fontos a kitartás, a hűség.
Hűséges az Isten, aki a Jézus Krisztussal való közösségben hűségessé akar formálni bennünket, melynek nyomán ez a hűség életünk legfontosabb területeit megszilárdítja. Mi lesz hűségünk jutalma? - „Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját.” (Jel 2,10)
Uram, Jézus, kérem tőled azt a kegyelmet, hogy egész életemben hűséges maradhassak hozzád. Add meg a hűség kegyelmét, amely erősebb a halálnál, és a síron túl is él. Jól tudom, kitartó odaadásra lenne szükségem, de legtöbbször kevés hozzá az erőm. Ezért az odaadó lelkületet komoly elhatározással, életprogrammal kell ébren tartanom, hogy a veled való szoros kapcsolatom egy pillanatra se szűnjék meg! És ha majd este fáradtan tekintek vissza napi munkámra, küldd rám áldásodat, töltsd el szívemet új örömmel! Szítsa lángra újra a belőled áramló erő lelkesedésem kialvó lángját, hogy világító fáklyaként éljek, hűségesen a körülöttem levő, sokszor lelki sötétségben élő világban! Add meg a napi kitartást, hűséget Uram, Jézus! Ámen!
OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből
Isten védi a választott népet, de hűséget vár tőle.
Különben nincs kiút a bajból.
Ezt mondja az Úr, a te Megváltód, Izrael Szentje: „Én az Úr, a te Istened arra tanítalak, ami javadra válik, és arra az útra vezetlek, amelyen járnod kell. Ha megtartottad volna parancsaimat, békéd olyan lenne, mint a folyam, igazságod, mint a tenger hullámai. Nemzetséged annyi volna, mint a föveny, és ivadékod, mint a homokszem. Neved sohasem tűnne el, és nem halványodnék el szemem előtt.”
Ez az Isten igéje.
Iz 48,17-19