Evangélium

2018. január 18. – Csütörtök, Árpád-házi Szent Margit (Mt 25,1-13)
Abban az időben Jézus a következő példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint az a tíz szűz, akik vették lámpáikat, és kimentek a vőlegény elé. Öten közülük balgák voltak, öten pedig okosak. A balgák fogták a lámpásukat, de olajat nem vittek magukkal; az okosak azonban korsóikban olajat is vittek lámpásaikhoz. Késett a vőlegény, s ők mind elálmosodtak és elaludtak. Az éjszaka közepén egyszerre kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Menjetek eléje!” Erre a szüzek mindnyájan fölébredtek és felszították lámpásaikat. A balgák kérték az okosakat: „Adjatok az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” Az okosak ezt válaszolták: „Nem lehet, nehogy nekünk is, nektek is kevés legyen. Inkább menjetek el a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!” Míg azok vásárolni mentek, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Így szóltak: „Uram, Uram! Nyiss ajtót nekünk!” De ő így válaszolt: „Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát! Mt 25,1-13

Elmélkedés

A mai napon ünnepelt Árpád-házi Szent Margit mindössze három esztendős volt, amikor a domonkos rendi apácák veszprémi kolostorába került. Szülei, IV. Béla király és felesége a tatárok támadása elől Dalmáciába menekülvén fogadalmat tettek, hogy születendő gyermeküket Istennek ajánlják, ha az ország felszabadul a tatárok uralma alól. Ezt a fogadalmukat teljesítették, amikor Margit Veszprémbe került. Felnövekedvén a kolostorban megértette, hogy nem csupán szülei fogadalmának köszönhetően került ide, hanem az Úr Jézusnak is az a kívánsága, hogy életét ajánlja fel neki. Margit tehát megérti hivatását, nem hivatkozik királyi származására vagy méltóságára, hanem egyszerű apácaként a szolgálatot és az engesztelést tartja legfőbb életcéljának.

Személyében újraéled és felragyog számunkra az evangéliumi okos szüzek példája, akik felkészülten várják a vőlegény érkezését, ezért bejuthatnak a menyegzős lakomára, miközben hibázó, felkészületlen társaik kívül maradnak. Margit fenntartás nélkül és visszavonhatatlanul Krisztusnak ajánlja egész életét, megérti, hogy a szenvedő Krisztust akkor tudja a legjobban szolgálni, ha élete engesztelés lesz az országért és minden nővértársában Krisztusnak szolgál.

Keresem-e hivatásomat? Akarok-e Istennek szolgálni? Kész vagyok-e életemet egészen Istennek ajánlani?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Irgalmas mennyei Atyánk! A te gyermekeid vagyunk. Segíts úgy élnünk, hogy méltók legyünk arra, hogy szeretett gyermekednek nevezz bennünket, és mindig megőrizzük magunkban az istengyermekség kegyelmét. Segíts minket, hogy irgalmad és megbocsátásod által újjászülessünk! Isten Fia, Jézus Krisztus, hirdetted és elhoztad nekünk az Atya irgalmát! Taníts minket alázatra és igaz bűnbánatra! Szentlélek Isten, aki a kiengesztelődés forrása vagy! Világosíts meg minket, hogy minden szegényben és rászorulóban Jézust lássuk, akivel jót tehetünk, amikor irgalmasak vagyunk hozzá!