Evangélium

2020. december 1. – Kedd (Lk 10,21-24)
Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért küldetéséből, Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így imádkozott: „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kicsinyeknek jelentetted ki. Igen, Atyám, így tetszett neked. Mindent átadott nekem Atyám. Senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya; és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni.” Jézus ezután tanítványaihoz fordult, és külön nekik mondta: „Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. Mondom nektek, sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.” Lk 10,21-24

Elmélkedés

A mai evangélium kulcsszava az öröm. A jelenet azzal kezdődik, hogy a Jézus által igehirdetésre és gyógyításra küldött tanítványok visszatérnek Mesterükhöz. Mégpedig örömmel jönnek vissza és lelkesen számolnak be élményeikről. Örömük Jézusra is átsugárzik, ő is örvendezni, sőt, ujjongani kezd. A mennyei Atyát magasztalja azért, hogy a tanítványok szolgálata eredménnyel járt. Az Úr öröme és imája a Szentlélekben történik, tehát nem csak emberi forrása van, hanem természetfeletti vonatkozása is.

Az emberi kapcsolatokban lévő öröm gyengéje sokszor az, hogy nem tartós. A rövid ideig tartó kellemes érzés, a gyorsan elillanó mosoly még nem igazi, tartós öröm. A mindennapi nyüzsgésben, amely különösen is jellemzi az adventet, a karácsonyt megelőző időszakot, alig van lehetőségünk az örömre, alig van időnk másokat megörvendeztetni. Egy gyermek számára egy új játék sokszor csak néhány órára jelent örömet, hamar megunja. A fiatalok számára egy találkozás sok esetben csak egy gyorsan felejthető élmény. A felnőttek számára sokszor csak az anyagiak jelentenek pillanatnyi örömet, amelyek sajnos újabb telhetetlen vágyakat ébresztenek bennük.

A lelkünk mélyén érzett öröm tartósabb, mint az anyagi javak birtoklásának pillanatnyi öröme. Észreveszem-e a lelki örömök forrását? Törekszem-e arra, hogy másoknak örömet szerezzek?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Mindenható Istenünk! Te vagy az idő és a történelem ura, te teremtetted a világot és benne az embert. Te irányítod a világ eseményeit és gondviselő szereteteddel segíted az embereket. Te jól tudod, hogy mikor jön el valaminek az ideje. Te hívsz minket az örökkévalóságba, az örök életbe. Te határoztad meg, hogy meddig kellett az ószövetségi időkben várakozni a Megváltó jövetelére. Te jelölted ki a Megváltó jövetelének idejét és egyedül te tudhatod, hogy Krisztus mikor fog újra eljönni a világba. Istenünk, ma arra figyelmeztetsz minket, hogy eljött az advent, a várakozás, a készület ideje. Segíts minket, hogy lélekben megtisztulva, felkészülten várjuk az Úr születésének ünnepét!